Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2280 Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezután a törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseit vázl atosan ismertessem. A halálbüntetés eltörlése folytán az életfogytig tartó szabadságvesztés vált a legsúlyosabb büntetéssé. A módosítás során a feltételes szabadságra bocsátást is újra kellett szabályozni akként, hogy annak legkorábbi időpontját 15 és 25 é v között a bíróság határozza meg az ítéletben. Felülvizsgálva a büntető törvénykönyv szankciórendszerét, a törvényjavaslat a differenciáltabb büntetéskiszabás érdekében a szabadságvesztés kiszabható legrövidebb időtartamát egy napban határozza meg. A pénzb üntetés és a pénzmellékbüntetés összegét jelentősen felemeli, a közérdekű munka tartamát rövidíti, és azt – a végrehajtás módjának megfelelően – napokban határozza meg. Szélesebb körben válik lehetővé a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesz tése. Megszűnik az enyhítő szakasz alkalmazásának kivételes jellege, és a főbüntetés helyett önálló mellékbüntetés kiszabására a három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűncselekmények esetében nyílik lehetőség. A büntetéskiszabás köré be tartozik néhány különösrészi tényállás büntetési tételének a felemelése általában az alsó határ érintetlenül hagyásával. A személyi szabadság megsértése, a családi állás megváltoztatása, a kiskorú veszélyeztetése és a jogellenes fogvatartás tekintetében ezt a védeni kívánt jogtárgyak jelentősége, míg az üzletszerű kéjelgés elősegítésénél, a szeméremsértésnél és az önbíráskodásnál az elkövetési módok változása; a közösség elleni izgatás vétségénél, a szemérem elleni erőszaknál, a természet elleni erőszako s fajtalanságnál, a hatóság vagy hivatalos személy megsértésénél és a gazdasági ellenőrzés meghíúsításánál pedig az elkövetési magatartások súlyához nem igazodó büntetési tétel indokolja. A hatályos szabályozás szerint három évet meghaladó szabadságvesztés mellett bizonyos esetekben kötelező a vagyonelkobzás alkalmazása. A törvényjavaslat megszünteti a kötelező kiszabásra vonatkozó rendelkezést, és csak a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmények esetén teszi alkalmazhatóvá a vagyonelkobzást. A több szörös visszaesőket érintően a korábbi, többnyire szigorításban megnyilvánuló változtatások hatástalanok maradtak. (11.40) Ezen túlmenően indokolatlanul korlátozták a bíróság büntetéskiszabási lehetőségeit. A törvényjavaslat e korlátok egy részét megszünte tve a többszörös és különös visszaesőknél a büntetési tétel felemelt felső határát érintetlenül hagyja, nem emeli viszont a szabadságvesztés alsó határát, és nem írja elő kötelezően vagylagos büntetési nemek esetén a szabadságvesztés kiszabását. A törvényj avaslat az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével általánossá teszi a törvényi mentesítést. Kiiktatja a visszaesőkre vonatkozó szigorító rendelkezéseket, és rövidebb várakozási időket állapít meg. A fegyelmező zászlóaljban az elítéltek sz áma az utóbbi időben mintegy negyedére csökkent. Ezért e katonai büntetésvégrehajtási mód fenntartása nem indokolt. A törvényjavaslat a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés tartamát egységesen egy évben állapítja meg. Az alkotmányjogi változások új intézményeket, új jogi elnevezéseket vezettek be, és ezt a büntetőjogi szabályozásnál is figyelembe kell venni. A törvényjavaslat a hivatalos személy fogalmát továbbra is közhatalmi jellegű, valamint az állam nevében végzett igazgatási tevékenységhez k apcsolja, és nevesíti azokat a személyeket, akik fokozott büntetőjogi felelősséggel tartoznak, illetve fokozott büntetőjogi védelmet élveznek. A piacgazdaság erősödésével számolni kell a zsarolási célzatú emberrablások elkövetésével, s ezek a cselekmények a halmazati szabályok szerint nem szankcionálhatók kellően, ezért a törvényjavaslat a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körében új tényállásként szabályozza az emberrablás bűncselekményét.
