Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
2264 következik. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Az Országgyűlés – egy államtitkári szavazattal – 129 "igen", 139 "nem" szavazatot adott le, 29en tartózkodtak, így az előt erjesztés nem kapta meg a szükséges többséget. Kiss Róbert képviselőtársunk sürgős tárgyalást kérve önálló indítványt nyújtott be a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség által kötendő közlekedési szerződésről 5825ös számon. Megadom a szót Kiss Róbertn ek, a javaslat előterjesztőjének. Felszólaló: Dr. Kiss Róbert (SZDSZ) KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Szintén egy környezetvédelmi témájú javaslathoz szeretnék néhány szót szólni. Mondandómat egy sokat hangoztatott és mármár közhelyszerű megállapítással kezdem: hazánk közlekedésföldrajzi szempontból kedvező helyen fekszik. Hogy ez számunkra kedvezőe vagy sem, azon vitatkozhatunk, ám mint adottságot el kell fogadnunk. Rajtunk múlik, hogy lehetőségeinket hogyan használjuk ki, illetve, hogy közlekedési partnereink kel milyen viszonyt alakítunk ki. Határozati javaslatom közlekedési problémáink egy részére ad megoldást. Kiindulópontom, hogy helyzetünkből adódóan elsősorban a nemzetközi kereskedelmet kiszolgáló közlekedési folyosók kapacitásgondjain és szolgáltatási sz ínvonalán kell javítanunk. Kereskedelmi kapcsolatainkból, földrajzi fekvésünkből és politikai orientációnkból következően egy ilyen, a közlekedés kérdését átfogóan szabályozó szerződést elsőként az Európai Közösségekkel kell kötnünk. Miért tartom szükséges nek e szerződés megkötését? – Hazánk régen óhajtott gazdasági fejlődése, az Európai Közösséggel kötött társulási szerződésben szereplő vámhatárok lebontása, könnyen belátható módon, az üzleti és a kereskedelmi kapcsolatok bővülését fogja eredményezni, mely végső soron növekvő közlekedési igényeket szül majd. A térségünkben lejátszódott politikai változások, az újonnan alakult államok következtében is számítanunk kell további forgalmi igényekre. Ez adódhat egyrészről szomszédaink orientációváltásábó l, illetve az ottani bizonytalanságból fakadó forgalmi átterelődésből. Az igényeknek jobb elébe menni, mint elszenvedni káros következményüket. E bevezetés után már kimondhatom a kulcsszót, mely problémáink egyik forrása: a tranzitforgalom. Anélkül, hogy m egismételném azokat a szempontokat, melyeket képviselőtársaim az útalapról szóló törvényjavaslat általános vitájában már elmondtak, a kombinált fuvarozással, a vasút és közút gazdasági és környezetvédelmi összehasonlításával, valamint a közúti tranzitforga lmi engedélyekkel és engedményekkel kapcsolatban, nem titkolom, hogy ezen kérdések kezelése a szerződés alapgondolata. Ezt megerősíti az a KHVM számítás is, mely szerint 1992 végére az 1987. évi közúti tranzitforgalom közel ötszörösére nő. Javaslatom szeri nt a megállapodás minden pontját a környezetvédelmi igényekkel összehangoltan kell megalkotni. A közlekedésről szóló szerződés mintájául szolgálhat az Európai Közösség és a korábbi Jugoszlávia által kötött megállapodás, mely szintén a Közösség egy, Görögor szág és Törökország számára létfontosságú helyen fekvő ország között hozott létre nemzetközi megállapodást a közlekedés területén. Nagyobbrészt ez biztosította a békebeli Jugoszlávia területén a tengelyirányú közlekedési infrastruktúra fejlődését. Hogyan? A szerződés, mely kölcsönös érdekekkel rendelkező felek között jött létre, alapvetően a finanszírozási forrásokra tartalmazott újszerű elemeket. Mivel az Európai Közösség érdeke, hogy könnyen és biztonságosan szállíthasson saját tagjai között és harmadik p artnerei irányába, ennek pénzügyi terheit is részben hajlandó vállalni. Erre a lehetőségre kell építenünk. Elképzelésünk szerint a szerződés alapvető célja az lenne, hogy új, nagy kapacitású szállítási vonalak nyíljanak, olyanok, amelyek fajlagosan talán l eginkább környezetbarátok. Ez már alternatív
