Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
2259 bevonni a kormányzat, akár a Matáv privatizációjába, akár annak kapcsán, hogy mit kívánunk ezekkel az önálló szer veződésekkel, települési önkormányzatok és azok szerveződésével kapcsolatban tenni, hogyan viszonyulunk ezekhez a kezdeményezésekhez. Szeretném megemlíteni azt az adatot, amely különösen a gyengén fejlett, gazdaságilag elmaradott körzetek kapcsán merül fel , hogy a termelés és az ottani gazdasági élet beindításához elengedhetetlen feltétel egy európai szintű távközlési rendszer kialakítása, amely maga után vonja a gazdasági fejlődést is, és csak annak következtében jelennek meg újabb befektetők a térségben. Tehát itt az állami szerepvállalás elhanyagolása vagy nullára csökkentése annak a térségnek a konzerválását fogja jelenteni. Harmadszor fel lehet tenni azt a kérdést, hogy akarjuke, hogy versenyhelyzet legyen. Az eddigiekből is elmondható – és itt képvise lőtársaim is különböző modellek mellett tették le a voksukat: az egyszereplős monopolvállalat mellett vagy a különböző magántársaságok által behálózott telefonhálózat, illetve távközlési hálózat mellett, és ebben természetesen egyértelműen benne van a vers enyhelyzet. De nem minden távközlési szolgáltatás tekintetében szükséges ez véleményünk szerint. Például a mobil rádiórendszerek esetében vagy a kapcsolt adatátvitel esetében nem feltétlenül szükséges monopolszervezetek létrehozása. Ezt véleményünk szerint kifejezetten a versenyszférához szükséges sorolni. Természetesen oda sorolandó a távközlési háttéripar területe is. Itt csak utalni szeretnék arra a, Parlamentben egy interpelláció kapcsán már lezajlott hosszas vitára, amely a hazai távközlési ipar számár a egy hátrányos helyzetet teremtett, nevezetesen a digitális hálózatokkal kapcsolatos pályázati eredményhirdetés, amelynek az eredményeként még mindig igen lassan halad az a bizonyos Belváros II. bekötése, és ennek kapcsán nem túl régen az Ipari Minisztéri um egyik illetékese nyilatkozta, hogy az elmúlt két évből ő személy szerint a kudarcai között éppen ezt a döntést tartja nyilván, nevezetesen azt, hogy egy olyan döntés született, amely nem a hazai ipart támogatta annak a versenypályázatnak a kiírása, ille tve elbírálása során. (19.40) Ehhez kapcsolódóan szeretném megjegyezni – bár nem kifejezetten a távközlési törvényhez kapcsolódik – , hogy iparpolitikai koncepció híján nehéz megfogalmazni a távközlés háttéripara számára is azokat a preferenciákat, azokat a z irányokat, amelyekben érdemes volna gondolkodniuk. Negyedik kérdésként azt lehetne feltenni – és erre is csak elég szegényes választ ad a törvényjavaslat – , hogy kívánjuke, kívánjáke a törvényhozó grémium a társadalom részvételét a távközlési döntésekb en, illetve a társadalom ellenőrzését a távközlésben. Erre vannak ugyan utalások, felvetődik a távközlési tanács létrehozásának szükségessége, egy mondat utal az úgynevezett érdekegyeztető fórum létrehozására – azonban ez kidolgozatlan a törvényjavaslatban , utalni szeretnék a 35. § d) pontjára. Azonban a beadott módosító javaslatok ebben már igencsak széles körűek és támogatásra érdemesek. A magunk részéről is ezeket fogjuk ezen a területen támogatni. Végezetül felvetődik az a kérdés, hogy mit tegyünk az el őttünk fekvő törvényjavaslattal? Időközben – épp a múlt héten – 5893as számon egy olyan módosító javaslatcsomag került elénk, amely 59 módosító javaslatot tartalmaz. Ha ezeket a módosító javaslatokat – úgy képzeletben – megpróbálnánk beilleszteni ebbe a t örvényjavaslatba, megfelelő törlésekkel és új részekkel – és ez nemcsak a lelki szemeim előtt jelent meg, hanem volt szerencsém látni egy ilyen változatot is – , akkor egy teljesen új koncepciójú törvényjavaslat előtt állunk, és én ebben a helyzetben azt sz eretném javasolni a tisztelt Háznak, hogy bár nem ismerjük a kétfordulós tárgyalási módszert vagy metódust, de ebben a szituációban mindenképpen szükséges volna – és ez ügyrendi javaslat kíván lenni – az előterjesztő véleményének a megismerése erről a konc epcionálisan más javaslatról, erről az – 59 módosító javaslat által keletkezett – új távközlési törvényjavaslatról, és ennek a véleménynek, ennek az előterjesztői információnak a birtokában le lehetne folytatni egy újabb fordulót, mert én úgy tapasztalom, hogy a frakciók többsége sem dolgozta még fel érdemben ezt a – koncepcióját tekintve új – módosító javaslatcsomagot.
