Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
2244 Ugye, az nem indoklás, hogy az ÉT és a Kormány megállapodott december 6án, 7én, hiszen ott szó sem volt arról, hogy a Népjóléti Minisztérium költségeiből kellene elvonni erre az egyébként nemes célra. Nem is lehetett szó róla, hiszen az országos költségv etést csak 31én fogadtuk el három héttel később, tehát ezen zárolt összegről senki nem tudott még december 6án. A törvényjavaslat azért azt megmutatja, hogy az idén sem lesz hatályban lévő szociális törvényünk, még akkor sem, hogyha neves kormányférfiak – például a mai Magyar Hírlapban Kupa miniszter úr – teljes joggal hiányolják ezt. Jó lenne természetesen, ha nem a Magyar Hírlapban, hanem a Kormányban hiányolná ezt, hogy tudniillik már történjék valami szociális törvény ügyben, hiszen az első ígéret tav aly szeptemberre vonatkozott. Azóta megszületett jó néhány koncepció, csak a törvényt nem látjuk, és már a szociális szféra is, de az államháztartás is igényelné ezt. Nem elég tehát hangoztatni a nagy elosztási rendszerek reformáját, hanem valamit tenni is kellene benne. Ez a törvényjavaslat garantálja, hogy az idén nem lép életbe a szociális törvény Magyarországon. Egy következő kérdés az, amelyet Havas Gábor képviselő úr már érintett, hogy honnan is vesszük el ezt a pénzt, vajon milyen célra szánta a költ ségvetés azt az összeget, amelyet mi most jelentősen csökkentünk. Ugye, ilyen célokról van szó: kistelepüléseken az időskorúak alapellátásának társulásos formája. 70 millió forintot kíván a javaslat elvenni, nullára csökkentve ezt az összeget. Itt tehát eg y jelentős szociális feladatnak a teljes elmaradását javasolja nekünk a Kormány. Egy másik cél: elfekvő és házi gondozó szolgálatok létesítése – 300 milliót javasol elvonni a kormányzat, nullára csökkentve ezt az összeget, ami természetesen azt jelenti, ho gy házi gondozói szolgálat bővítésére az önkormányzatok ebből a forrásból nem tudnak kapni. Ugyanez a helyzet azzal, amit itt már szintén említettek: szociális lakás. Egyes lakossági csoportoknak nullára csökkenteni az összeget; ez az elvonandó, az elvonni javasolt 80 millió forint vagy több mint 80 millió forint. A többi cél is olyan – tessék végignézni, képviselőtársaim – , amelyet egyszerűen képtelenség lecsökkenteni, amelyre fordított összeget nem szabad változtatni, mert hiszen itt súlyos szociális gond oknak legalább részbeni orvoslásáról van szó. De van itt egy súlyos elvi probléma is. Senki nem vitatja azt, hogy milyen fontos célt kíván a törvényjavaslat előterjesztője megoldani vagy legalábbis részben megoldani. De a módszer, hogy a szociálisan rászor ult egyik réteget egy másik réteggel állítunk szembe, az nem fogadható el. Arra kell tehát törekednie a Parlamentnek, tisztelt Ház, hogy más forrást találjon. Nemcsak az ellenzéki oldal mondja ezt, az imént hallottuk máshonnan is. Meg kell keresni más forr ásokat, költségvetési tartalékot, de ezt az összeget tovább csökkenteni már nem lehet. Azokat a célokat, amelyeket ebből az összegből – legalábbis részben – meg tudnánk valósítani, máshogy nem lehet elérni. Nagyon fontos dolog itt az is, hogy az a 800 mill ió forint, amelyet felhasználni kíván a javaslat előterjesztője, garantált, hogy nem elegendő erre a célra. Meg kell nézni a törvény tárgyalása során tehát azt is, hogy hogyan lehet az előirányzott összeget valamilyen mértékben növelni. Szó esett már arról többször is a Ház falai között, hogy a népjóléti kormányzat által az önkormányzatoknak vagy más szociális szervezeteknek nyújtandó támogatások – az előző évihez hasonlóan – az idén is rendkívül sokat késnek. Ma is azt tapasztaljuk, hogy az a 600 millió fo rint, amely megmarad itt, illetve én nagyon remélem, hogy az a teljes összeg, ami megmarad itt, csak akkor használható fel célszerűen az önkormányzatok által, ha minél előbb eljuttatjuk hozzájuk. A népjóléti kormányzat most már rájöhetne arra – hiszen a ne velési segélyek ügyében néhány nappal ezelőtt ez szóba került – , hogy nem lehet az önkormányzatokat olyan helyzetbe hozni, hogy ősszel jutnak csak hozzá ezekhez az összegekhez, mert képtelenség a felhasználásukról gondoskodni.
