Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Interpellációk: - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
225 Megkérdezem miniszter urat, kívánjae írásos jelentését kiegészíteni. KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden, a teljesség igénye nélkül szeretném írásbeli válaszomat szóban kiegészíteni. Minthogy a képviselő úr által benyújtott interpelláció szám szerint pontosan hat kérdést fogalmaz meg, és a hat kérdés több tárcát is érint, én elsősorban az írásban adott – hitem szerint érdemi és részletező – válaszra hagyatkoznék. Egykét általam fontosabbnak ítélt kérdés az, amelyet most itt, szóban kiegészítenék. Mindenekelőtt többször visszaköszönő és a Munkaügyi Min isztérium munkájával kapcsolatban egyre gyakrabban megfogalmazódó kérdés, hogy milyen bizonyossággal és milyen hitbéli reménnyel lehet nézni a minisztérium munkanélküliségi prognózisára – mármint éves szintű prognózisára. Ezzel kapcsolatban szabadjon elmon danom, hogy egyéves szintű prognózis ma Magyarországon – különös tekintettel arra, ha figyelembe vesszük a munkanélküliséget előidéző és kiváltó okokat – nem lehet teljes és nem lehet pontos. Egész egyszerűen azért nem, mert a foglalkoztatáspolitikát és a munkaügyi tárca hatáskörét messze meghaladó gazdasági folyamatokra és okokra vezethetők vissza a munkanélküliségi okok. Csak példaképpen említek ezek közül egyet: külgazdasági kapcsolataink, a külső piac beszűkülésének folyamata, illetve ennek üteme is egy ik legnagyobb veszélyforrásként hat és jelentkezik a munkanélküliség alakulásában. Én azt hiszem, ilyen folyamatok, ilyen okok mellett csak és kizárólag becslés jellegű és értékű lehet az, amit prognózisként éves szintre meg tudunk állapítani. Ahogy eddig is, ezt követően is a Munkaügyi Minisztérium kötelességének és kötelezettségének tartja ilyen prognózisok készítését, annak fenntartása mellett, hogy az előbb említett okok miatt ez becslés értékű – azonban reményeink és munkánk szerint 1992re a prognózis ok időtartamát lerövidítve, évközi prognózisokat kívánunk elkészíteni az addigi, évközi folyamatokra alapozottan, kéthárom hónapos időtávra, sokkal jobban bemérhetően és garantáltan. Ez persze nem jelenti azt, hogy az éves prognózist ne készítenénk el, hi szen végül is ennek nagy jelentősége van, hiszen a költségvetés is ehhez igazodott. Természetszerűleg ezt is készítjük a továbbiakban is. Az ez évi költségvetés mikénti megállapításánál az 1992es munkanélküliséget illetően körülbelül 12%os munkanélkülisé gi rátával számoltunk, ami konkrét számokra átfordítva körülbelül 600 ezer munkanélkülit feltételez és jelenthet. Természetesen visszautalnék arra, hogy ez a szám – éppen a munkanélküliséget nagymértékben befolyásoló okok miatt – változhat, és természetese n év közben ennek megfelelően a részprognózisban ezeket a folyamatokat követni kívánjuk. Ugyancsak kérdésként fogalmazódik meg az interpellációban, hogyan és milyen mértékben befolyásolja a vártnál… Bocsánat! A kettes kérdésre gondolok: mennyi költségvetés i pluszkiadásra számíthatunk az idei év szolidaritási alapjának hiánypótlására, illetve akarjáke emelni év közben a most megemelt szolidaritási járulékokat vagy szigorítani az ellátásokat? Amint a fentiekben utaltam rá, a szolidaritási alap finanszírozhat óságának kiszámításánál 12%os munkanélküliségi rátából indultunk ki, ami azt jelenti – mint ugyancsak utaltam rá – , hogy körülbelül 600 ezer munkanélkülit feltételez. A járulékbevételekből jelenlegi adataink szerint mintegy 42 milliárd forint befolyására, beérkezésére számíthatunk a szolidaritási alapba, feltételezve azt, hogy a pénzügyi befizetési fegyelem, továbbá a gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzetében a vártnál jelentékenyebb mértékű romlás nem következik be. ELNÖK (Vörös Vince) : Kérem miniszter urat, hogy szóbeli kiegészítését tessék rövidre fogni, mert már négy perc elmúlt, hogy válaszol. KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr, a figyelmeztetést. A gondom változatlanul az, hogy hat kérdés fogalmazódik meg az interpellációban. (Z aj.) Amennyiben én benn maradok az öt percben,