Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 12. kedd, a tavaszi ülésszak 29. napja - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
1924 Nos, a nemzetbiztonsági törvény ugyancsak nem létezik. Van ugyan egy tervezet, amelyet a bizottság tagjai megkaptak bizo ttsági egyeztetésre, ilyen egyeztetésre azonban nem került sor. E tervezet még mit sem tud adatvédelmi biztosról, még kevésbé az ő betekintési jogosítványairól. E törvény értelmében tehát a nem létező adatvédelmi biztosnak egy nem létező törvény szerint ke llene eljárnia, figyelembevéve azonban e nem létező törvény ugyancsak nem létező különleges korlátozásait. Tisztelt Ház! Talán sikerült jeleznem, miért nem tartom az előttünk fekvő törvényt jelen formájában általános vitára alkalmasnak. Köszönöm figyelmüke t. (Taps a bal oldalon.) (10.50) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. A képviselőcsoportok közös házbizottsági állásfoglalásával összhangban az általános vitát elnapolom, folytatására később meghatározandó időben kerül sor. A polgárok szemé lyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése ELNÖK (Szabad György) : Soron következik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A z előterjesztést a 3983as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Morvay István államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztéri umi államtitkár: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Az Európa Tanácshoz való csatlakozásunk nyomán jogrendszerünknek az európai jogrendszerhez történő igazítása, és ennek eredményeként az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény rat ifikálásának egyik alapvető feltétele a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény megalkotása. E törvény azonban csak az alapvető adatvédelmi garanciákat tartalmazza; az egyes állami feladatokhoz kötődő egyedi adatok kezelésének szabályozását külön törvények körébe utalja. E törvények között a legfontosabb, és az állampolgárok legszélesebb körét a most tárgyalandó törvényjavaslat érinti. A jelen javaslattal olyan nyilvántartásokat és adatkezeléseket kívánunk az európai normáknak megfelelően és egységes rendszerbe foglalva szabályozni, amelyek nem előzmény nélküliek. Ezek: a népességnyilvántartás, a lakcímnyilvántartás, a személyiigazolványnyilvántartás és az ezekhez kapcsolódó eljárások. A legátfogóbb rendszer a népess égnyilvántartás, amelynek kialakítása svéd, illetve finn mintára 1975ben indult meg. Az akkori politikai rendszerből, illetve jogalkotási gyakorlatból eredően azonban a svéd rendszer mintegy kétszáz éves adatvédelmi hagyományait sajnálatosan nem vettük át . Ennek, valamint a korábbi hatályos jogszabályban foglalt korlátokon is túlterjedő gyakorlatnak, ezen belül elsősorban a személyi szám általános elterjedésének volt a következménye az Alkotmánybíróság közismert határozata. Az Alkotmánybíróság sem hagyta a zonban figyelmen kívül azt a tényt, hogy a közigazgatás nem nélkülözheti az információkat és az adatokat, mert ezek nélkül nincs döntéselőkészítés és nincs döntés. Ezért nyitva hagyta az utat egy új, alkotmányos nyilvántartási rendszer kiépítését megalapoz ó törvény megalkotása előtt. Az önök előtt lévő törvényjavaslattal egy közigazgatási, hatósági jellegű nyilvántartás törvényi feltételeit kívánjuk megteremteni, amely - Magyari Zoltán szavaival élve - abban a szellemben
