Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ)
184 12 tagú képviselőcsoport): Köszönöm, Elnök Úr. Mélyen tisztelt Képviselőház! Tekintettel arra, hogy megkésett a propagandája annak a nagyszerű mozgalomnak, amelyet a Budapest Dubrovnikért mozgalom keretében a világörökség részeként egyrészt a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, másrészt a horvát Művelődési, Közoktatási és Sportminisztérium, valamint Budapest főváros főpolgá rmestere és Zágráb város polgármestere együttesen határoztak el a jövő hétre, az ezzel kapcsolatos plakátok még nem kerültek ki a Ház, illetve Budapest falára, ezért bátorkodom, hogy néhány percben ismertessem a mozgalom jelentőségét, amelynek során magyar és horvát zenészek, színművészek, néptánccsoportok, folkloristák, azonkívül képzőművészek teljesen ingyen, összefogva Budán, a budai várban rendezik meg Dubrovnikért ezt a nagyszerű rendezvénysorozatot. Ennek a rendezvénysorozatnak a keretében tudunk segí tséget nyújtani az elmúlt év december 6án súlyos károkat szenvedett Dubrovnik érdekében. Dubrovnik ugyanis szinte képe, élő képe és mintája az európai zivataros évezredeknek, hisz ezt a várost a VII. században Epheszoszból menekült görögök alapították, Ra msziusz néven vált a Keletrómai Birodalom és Bizánc egyik részévé, majd Ragusa néven a Velencei Köztársasághoz tartozott. 1358ban Nagy Lajos király a Magyar Királysághoz csatolta ezt a várost és a tengermellék része lett, fontos kikötővárosa, majd később – láttuk, kérem – , a XIX. század végén fontos kulturális központtá és idegenforgalmi centrummá vált. Dubrovnik sorsa azonban nem fejeződött be ezzel. Napóleon hadai megszállták 1808ban. 1815ben a Habsburg Birodalomhoz csatolták, majd 1917ben Jugoszlávia része lett, és csak napjainkban tudja kivívni szabadságát, függetlenségét. Ez a város Magyarországhoz ezer szállal kötődik. Sokan jártunk az utóbbi években ott. Jártunk a domonkosok templomában, ahol 1771ig őrizték Szent István ereklyéjét, a szent jobbot , és azután adták vissza számunkra. De millió kapcsolatban áll ez a város Magyarországgal, s nem véletlen, hogy Andrásfalvy Bertalan miniszter úr és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere együtt vállaltak védnökséget ezért az ünnepségsorozatért. Az ünneps égsorozat jövő héten, 19én kezdődik meg. A tegnap megjelent plakátját szeretném megmutatni. (A plakátot felmutatja.) Sajnos, nem került ki még a városba. És ezzel, kérném szépen, megindul egy olyan sorozat, amely a 800 éves magyarhorvát kulturális kapcso latoknak a megújításához vezethet, amelyben olyan koszorús neveket említhetünk, mint Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér. Én ezért szerettem volna a Parlament és képviselőtársaim figyelmét felhívni erre a rendezvényre. 19étől kezdve 23ig kiállítások és kü lönböző rendezvények során tudjuk ezt a mozgalmat segíteni. Kérem mélyen tisztelt képviselőtársaimat, hogy segítsük ezt a mozgalmat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Rendkívüli ügyben kért felszólalásra lehetőséget Tamás Gáspár Mik lós a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Napirend előtti felszólaló: Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan tényre kell felhívnom a Ház figyelmét, amely gondolom, ismert önök előtt, sőt a magyar polit ikai életben is szóba került, mind a FIDESZ pécsi kongresszusán, mind pedig az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülésén:… (Közbeszólás az MDF soraiból: Van SZDSZ?) …Csorba Béla vajdasági magyar írót a szerb hatóságok őrizetbe vették. Csorba Béla a Vajdasá gi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetőségi tagja, és mind munkásságával, mind közéleti tevékenységével ismertté vált a demokratikus gondolkodású magyar értelmiség körében, még a rendszerváltás előtt. Az ellenzéki szellemű magyar értelmiségnek régi ba rátja volt.
