Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 10. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BAKÓ LAJOS (MDF)
180 Tulajdonképpen Lakos László képviselő úr elmondta az én érveimet, elm ondta helyettem – úgyhogy akár mondhatnám azt is, hogy ő az én javaslatom mellett érvelt. Ilyen kifejezéseket használt: jóllehet a termelők biztosítására csak az állami védelem nyújt biztosítékot – de utána hosszan fejtegette, hogy ez a biztosíték gyakorla tilag nem ér semmit. Az ő szavait idézve: a legalacsonyabb ár nem garantál senkinek semmit, nem jelent garanciát…, mert a felvásárlók kijátszották; nem több, mint egy reménysugár. Ehhez kapcsolódva az én javaslatom: ez nem! Tehát egyezzünk meg abban – Lako s László elmondta – , hogy ez egy hamis reménysugár. Én óva intem attól a termelőket, hogy egy hamis reménysugár alapján elkezdjenek dolgozni, elkezdjenek vetni, elkezdjenek beruházni, hitelt felvenni – magyarul: próbáljanak megélni a piacról, arról a piacr ól, ami nincs. Ezt tehát vele egyetértésben megállapíthatjuk. Ezzel szemben mi az, amit javasolni tudnék? A hamis ígéretek példája az, hogy Magyarországon előfordult az utóbbi két évben, hogy egyszer, először, a termelők rúgták fel a megkötött szerződéseke t – amikor számukra nézett ki kedvezőnek a piac – , ezt követően pedig a felvásárlók rúgták fel egyoldalúan a már megkötött szerződéseket. Úgyhogy, ha tetszik, ez Magyarországon ma 1:1 áll, de biztos, hogy ezt a meccset nem érdemes tovább játszani, tehát má s megoldást kell kitalálni. Mi lehet ez a másfajta megoldás? Az első és nagyon fontos kérdés, ugye, a termelő biztonsága. Éppen ezért aggódva teszem ezeket a javaslatokat, de kénytelen vagyok még néhány gondolatot elmondani – mint mondtam – , talán saját ma gam lelkiismeretének megnyugtatására és védelmére. Az első tehát, hogy védjük a termelő biztonságát. Ez a javaslatom esetleges elfogadása – de természetesen nagyon komoly logikai átállítódás, logikai váltás – után megteremthető. A másik, nagyon lényeges, a szerződések biztonsága, a szerződések betartása – ha tetszik; betartatása – minden áron. Ez a másik nagyon fontos tényező. Ez a fajta gondolkodás, amit én javaslok, mind a kettőt biztosítani tudja. Hogyan? Most abba a rendkívül bonyolult szisztémába nem k ívánok belemenni, hogy egy tőzsdén megkötött szerződés hogyan tartódik be. Egyet higgyenek el, hogyha most nem is fejtem ki, az önök védelmében: ezek a szerződések megtörténnek akkor is, hogyha az egyik fél nagyon sokat veszít rajta, vagy a másik fél nagyo n sokat nyer. Ez teljesen közömbös. Az adott szerződés a megfelelő határidőre teljesítést nyer. Ennek megvan az egyébként nagyon bonyolult mechanizmusa – de működik. Ennél jobbat még sehol a világon nem találtak ki. Mielőtt rátérnék a részletekre, hogy a t ermelő biztonsága hogyan teremthető meg ezzel a logikával, még egy alapvető ellenvetésre kitérnék – ez pedig a Kormány ellenvetése volt, akik azt mondták, hogy ez az északamerikai típusú termelői biztonságbiztosítás nagyon idegen a magyar gondolkodástól, és sokkal inkább a nyugateurópai szisztéma, ami megfelel. Hát, véleményem szerint nem felel meg – ezt az általános vitában elmondtam – , egyszerűen azért nem felel meg, mert a nyugateurópai típusú biztosítási modell rendkívül költséges, óriási tőkeigényt jelent. Nem ismétlem Lakos Lászlót. Ez a minimálár nem biztosít semmiféle biztonságot, mert nagyon egyszerű: a Kormánynak nincsen meg arra a pénze, hogy egy országos méretekben ez alá süllyedő gabonaárat esetleg valami hatalmas felvásárlással vagy pénzzel kompenzáljon. Ez fizikailag lehetetlen, tehát nem működik. Na most ezzel szemben mit tud tenni a termelő, mondjuk, szeptemberben az aratás után? Három variáció van. Az egyik az, amikor saját üzletkötést végez, a másik az, amikor lekötött, és ehhez kapcsoló dik, tehát a tőzsdén határidőre leköt egy üzletet. Ez az üzlet biztos, hogy teljesítésre kerül, ezzel el tud menni egy bankhoz. Ez egy tökéletes váltó arra, hogyha egy jól működő bankban a megfelelő képzettséggel rendelkező hivatalnok ezt végiggondolja, ak kor tudja azt, hogy erre a biztos szerződésre legalább annak akár 50 vagy 60 százalékos erejéig nyugodtan és mindenféle garanciális probléma nélkül hitelt adhat. Tehát ez egy teljesen tökéletes védelmezett hitel. És a harmadik az úgynevezett kettős feladás . Erről is engedjenek meg néhány szót.
