Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 28. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Interpellációk: - PONGRÁCZ TIBOR, DR. pénzügyminisztériumi államitkár:
1637 PONGRÁCZ TIBOR, DR. pénzügyminisztériumi államitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni a képviselő úr interpellációját és ezt nemcsak a kötelező udvariasság oká n teszem, hanem azért is, mert a válaszadás módot ad arra, hogy kitérjek valamire, amit nagyon fontosnak és aktuálisnak tartok: a játékszabályokra, a törvényekre és néhány szemléleti problémára. Az interpelláció szerint az új mezőgazdasági vagy más vállalk ozásokhoz hitelt felvettek közül sokan – ahogy ön fogalmaz – becsületesek is tönkrementek. Nem képesek törleszteni, míg a hitelkérők egy része spekulációval tisztességtelen haszonhoz jutott. Megjegyzem, a rátermett, jó vállalkozók egy része jól prosperál. Amit ön elmond, sajnos nem újdonság, így van ez a világon mindenhol. Az is természetes, hogy a kezdő vállalkozók egy része hitelt vesz fel, a bukás pedig keserű következményekkel jár, a felvett hitelt vissza kell fizetni. Ha nem a remélt haszonból, hát a f edezetül ajánlott vagyonból. Ilyen hangnemű levelet sajnos a Pénzügyminisztérium is nagyon nagy számban kap. Ön a következőket veti fel: Történt kormányzati mulasztás is, hogy kellőképpen nem ellenőrizték e hitelek felhasználását, illetve az interpellációb an feltett kérdés, hogy vane megoldás a még menthető egzisztenciák megsegítésére, újabb vissza nem térítendő segélyek vagy alacsony kamatozású, hosszú futamidejű hitelek nyújtására? Lehetségese rendeltetésszerűen felhasznált hitelek vizsgálat útján való elengedése vagy vizsgálat utáni elengedése? Egyértelműen szeretnék válaszolni. A Kormány nem végzett és nem is fog végezni hitelvizsgálatot, ez a pénzintézetek feladata. A Kormány nem nyújt ilyen jellegű hitelt, így nem szólhat bele egyes hitelkihelyezések garanciáiba sem. Nem tartjuk lehetségesnek, ezért nem is tervezünk ilyen kormányzati lépéseket, amellyel a bukott vállalkozásokat újabb kedvező hitelekhez juttatnánk, vagy e hiteleket elengednénk. A hitelnyújtás banki kompetencia. Elképzelhető ugyanakkor, hogy az adott bank részéről módosítják a hitelfeltételeket saját hatáskörben és saját kockázatra. A tisztelt Ház alig fél éve fogadta el a pénzintézetekről szóló törvényt. Ez immáron a legmagasabb szintű jogszabályban rögzíti a betétesek, a bankok garanci ális szabályait. Eszerint a bank köteles mindent megtenni az esedékes, illetve a lejárt követelések behajtására, valamint behajthatatlan követeléséből származó vesztesége rendezésére az esetleges korrekcióknál erre tekintettel kell lennie. Ugyancsak banki, és nem kormányzati feladat a hitelbírálat mellett a hitelfelhasználás ellenőrzése is, amelynek elmaradása, vagy nem megfelelő elvégzése súlyos következményekkel jár. Összefoglalva: A vállalkozó és a hitelt folyósító bank között létrejö tt egy hitelszerződés. A vállalt kötelezettséget a szerződő feleknek teljesíteniük kell, illetve mindent meg kell tennnük a teljesülés érdekében. Ha ez nem történik meg, akkor más rovására, kárára oldódik meg az ügy. Ha az adós vagy a kezes nem fizet, vagy más garancia, például jelzálog nem érvényesíthető, akkor a veszteség a banké, ha a költségvetés téríti, akkor valamennyi adófizető polgáré. A megoldás csak az lehet, ha mindenki törekszik a vállaltakat teljesíteni, és nem vár külső segítségre. Nem tudom e léggé hangsúlyozni, hogy nagyon nagy szükségét érzem egy olyan kultúra kialakulásának, amely magában foglalja a törvények tiszteletét is, illetve a vállalások maximális teljesítésére és persze a teljesítményre való törekvést. Nem érzem valósnak, sőt veszél yesnek tartom az interpelláció azon közlését, miszerint a becsületes vállalkozók tönkrementek, míg aki spekulál, nem becsületes, illetve tisztességtelen haszonra tett szert. Az ilyen torzítás erősíti azt a létező, de nem elfogadható demagógiát, ami a válla lkozásokat elítélő erkölcsi kategóriaként interpretálja.
