Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 28. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
1608 A holocaust, a népirtás a cigányság történeti emlékezetébe ivódott. Tisztában vagyunk azzal, hogy a t örténelem igazságtalanságait jóvátenni nem lehet. De kétéves parlamentáris demokráciánk adós a főhajtással, az erkölcsi jóvátétellel, amely a cigány nemzetiségű magyar állampolgárok részére, és kollektíven a cigány etnikum erkölcsi elégtételeként jár. Igaz ából azt szeretném jóvátételnek tekinteni, hogy az én generációm és a mi gyermekeink már polgárai, és nem szolgái, kiszolgáltatottjai legyenek a közös hazának. A Magyarországi Roma Parlament 1991. május 21én elfogadott petíciójában követelte a cigányság e gyéni és kollektív kártalanítását, hogy erkölcsi, anyagi jóvátétele és rehabilitációja törvényben legyen megfogalmazva és elrendezve. Követeltük egy komplex rehabilitációs program azonnali beindítását, amely magában foglalja a cigányságról a többségben kia lakított negatív kép megváltoztatását, a szolidaritásérzés felerősítését, a cigányság helyzetének jogi, gazdasági, kulturális, oktatási és foglalkoztatási rendezését. Álláspontunk szerint kollektív sérelmek jóvátétele csakis kollektív jóvátételként történh et meg. A törvénykezésnek ez ügyben bőven van tennivalója. Minden törvénynél meg kell fontolni, figyelembe kell venni, hogy hogyan érinti az a hazai cigányságot. E törvényben egy szerény módosító indítványnyal szeretnék eleget tenni e kötelezettségnek. Az 5008as számú Mécs Imreindítványhoz kapcsolódóan szeretném kiterjeszteni a kárpótlásra jogosultakra vonatkozó kedvezményeket az élettársakra, illetve élő gyermekük javára is. Hiszen köztudott, hogy a cigányság előző generációinál a sajátos létformából és a társadalmi kirekesztettségből adódóan a szabályos, törvényes házasság ritka volt, mint a fehér holló. Attól viszont még ezek az együttélések ugyanolyan életre szólóak voltak, és ugyanolyan kötelezettséggel jártak, mint amilyet pap vagy anyakönyvvezető el őtt kötöttek. A bíróság bizonyítékok, tanúvallomások és mindenekelőtt a közös gyerekek létezése alapján ezt képes megállapítani. Ha képviselőtársaim e javaslatot nem fogadják el, akkor ezzel a cigány áldozatok házastársait gyakorlatilag kizárják a kárpótlá sból, tovább tetézve ezzel a romák történelmi hátrányait. Gondolom, ez egyik képviselőtársamnak sem áll szándékában, ezért kérem, támogassák csatlakozó módosító indítványomat. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Pá los Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Dr. Pálos Miklós (KDNP) PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A módosító indítványomat 4539es szám alatt terjesztettem be, ezúttal másodszor. Az első módosító ind ítványom, amely e témára vonatkozott, még az első kárpótlási törvényhez került előterjesztésre. Mint tudott, 1963 után az állam a kiutazások lehetőségét az állampolgárok nagyobb részére biztosította, mintegy liberalizálódási folyamat zajlott le, s ennek kö vetkeztében nagyon sokan utazhattak, elsősorban a nyugati államokba. Most az utazásokról azonban évente több ezren nem tértek vissza. A vándorbotot két okból választották. Vagy politikai okokból, vagy pedig gazdasági megfontolásból, egzisztenciálisan nem t alálták meg Magyarországon a boldogulás lehetőségét. A joggyakorlat a tételes jogszabályra alapozva két irányban fejlődött. 1963 után a jogellenesen külföldre távozók, a hazatérést megtagadók, vagy az utazási szabályok kijátszásával külföldön maradók ellen kezdetben büntetőeljárást folytattak le, és túlnyomórészt távollétükben szabadságvesztésbüntetésre ítélték, egyidejűleg a Magyarországon maradt lakóingatlanaikat, tehát lakásaikat és lakóházaikat elkobozták. Később az eljárás változott, mert a büntetőelj árást már
