Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 28. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózata megvalósításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályai módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
1601 Ugyancsak én nem értek egyet azzal, hogy itt az országos és a helyi szintű ügyeknek a keverésére sor kerüljön a Parlament előtt. Ebből a szempontból is jó ez a javaslat, hiszen a valóban országos jelentőségű ügyek napirend előtt kerülhetnek a Ház elé, a helyi jelentőségű ügyek ugyan megint csak a Ház elé kerülhetnek, de nem feltétlenül napirend előtt, hanem egy későbbi időpontban. Az utolsó megjegyzésem ped ig ezzel kapcsolatban, hogy maga a Házszabály, az egész Házszabály egyfolytában képviselői jogokat korlátoz. Úgyhogy ilyen szempontból a saját belső eljárási szabályainkat rögzíti, a Parlament racionális működését próbálja meg valamilyen formában szabályoz ni, és ilyen módon, ha végignézzük az összes szabályt, az valamilyen módon képviselői jogokat korlátoz. Ezt jó, hogyha tudomásul vesszük, nemcsak ezen az egyetlenegy ponton, a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatban, hanem másutt is. Rátérve a módosí tó indítványokra. Valóban Salamon Lászlónak az ötpontos módosító csomagjából négy olyan, ami technikai természetű módosítás, és ennek a támogatása különösebb problémát nem is jelent. Van azonban egy, ami tartalmi kérdéseket érint, ezzel kapcsolatban azonba n már van néhány probléma, és ezeket szeretném röviden megfogalmazni. Az egyik, hogy bővíti a felszólalásra jogosultaknak a körét. Ezt egyébként az alapjavaslat is megteszi, csak nem olyan tág körben, mint ahogy ezt Salamon László teszi. Ezt, azt hiszem, e l lehet fogadni minden további nélkül, hiszen nem jelent koncepcionális törést. A másik, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy a frakcióvezető, illetőleg a független képviselőknek a megbízottja átadja a felszólalásnak a jogát. Ez a frakcióvezető esetében ta lán még kevésbé problematikus, bár azért itt is már az eredeti szándék csorbát szenved, a függetlenek esetében azonban mindenképpen problémás, hiszen ugyanazt a helyzetet hozza vissza, amit éppen orvosolni kíván ez a javaslat, tehát ennek én nem sok értelm ét látom. Ennél sokkal súlyosabb azonban a harmadik probléma, hogy egy új fogalmat honosít meg Salamon László, méghozzá, hogy a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselőnek a fogalmát vezeti be, ami egy harmadik megjelölése lenne a függetleneknek. Van egys zer a képviselői jogállásról, illetve díjazásról szóló törvényben a függetlenek megbízottja, ezt a fogalmat használjuk; a másik esetben pedig a pártokhoz nem tartozó képviselőknek a megbízottját. Most a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő ez egy megf oghatatlan kategória, egy megfoghatatlan kör. Ezzel a fogalommal nem találkozunk sem a Házszabályban, sem más törvény rendelkezései között. Ennek az ilyen átgondolatlan bevezetését én semmiképpen sem tudom elfogadni és támogatni. Köszönöm szépen, hogy megh allgattak és kérem… (Taps a függetlenek és a kisgazdák soraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Torgyán József, a Kisgazdapárt részéről. Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Természetese n ha Áder képviselő úr még reagálni kíván a sorrend megcserélődése miatt a felszólalásomra, annak nyilván nem lesz akadálya, ezt csak jelzem előre, nehogy kifogás érje azt, hogy én most kapok szót. Legyen szabad rámutatnom arra, igen tisztelt Ház, igen tis ztelt Elnök Úr, hogy sajnos a FIDESZ, illetőleg Orbán Viktor előterjesztése valóban diszkriminatív, ezért az az Alkotmányba ütközik, és azt a tisztelt Ház semmilyen körülmények között nem fogadhatja el. Diszkriminatív azért, mert az országgyűlési képviselő a választói akaratának megfelelően köteles eljárni és nem a frakcióvezetője akaratának megfelelően. Ha tehát a frakcióvezetőnek a jogkörét fölé emeljük az országgyűlési képviselő jogköre fölé ebben a körben, akkor a képviselők között lesznek I. osztályú k épviselők, lesznek II. osztályú képviselők, tehát a Ház túlnyomó része tekintetében mindenképpen diszkriminatív lesz ez az intézkedés.
