Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - ELEK ISTVÁN, a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió- és sajtóbizottság titkára: - ELNÖK (Szabad György): - KATONA KÁLMÁN (az MDF képviselőcsoport vezérszónoka)
1546 Az állam feladata a közcélú távközlési szolgáltatás biztosítása. Ennek egyik eszköze a koncessziós szerződés. A koncessziók bizonyos fokú védelmet nyújtó, jogokat adó és kötelezettségeket kirovó sajátos működési engedélyek. A távközlésben hosszú távra szólnak, 10 – 35 év között, noha bizonyos jogok, például a monopoljog vagy kötelességek tekintetében egyéb időtartamok is szerepelhetnek. Ennek értelmében előfordulhat, hogy 30 évre kap koncessziót valaki, de csak hat évre monopoljo got, és utána lehetővé válik egy vagy több másik szereplő megjelenése a piacon. A koncessziós szerződések fejlesztési és minőségi követelményeket is megfogalmazhatnak az üzemeltetővel, szolgáltatóval szemben. A koncessziós szerződés a piacszabályozás eszkö ze is. A miniszter ezen keresztül tudja szabályozni szolgáltatásonként a szereplők számát, a monopolhelyzet fenntartását vagy megszüntetését és a hazai távközlési szolgáltatóipar védelmét. A tervezet felsorolja a koncesszióköteles szolgáltatások körét. Ez a felsorolás helyénvalónak látszik, talán az országos közcélú kapcsolt adatátviteli szolgáltatás idesorolása nem indokolt. Hol kell megjelenni a koncessziókiírás részletes szabályainak? Semmi esetre sem a törvényben. Részben azért nem, mert á gazatonként más és más követelmények vannak, részben pedig azért nem, mert a túlzott részletesség mindig a törvény időállóságának rovására megy. A koncesszió részletes leírási szabályait, amihez remek anyagot kaptunk az Önkormányzatok Informatikai Szövetsé gétől, kormányrendeletben kell megfogalmazni. Itt kell messzemenően figyelembe venni alapelvként a kiszámíthatóságot, az esélyegyenlőséget, az elmaradott térségek fejlesztését és így tovább. Mint köztudott, az angol telefonia területén két nagy szolgáltató működik. Az egyik a British Telecom, a másik a Mercury. A Mercuryt azzal a céllal hozták létre, hogy megtörje a British Telecom monopóliumát. Miért mondom el mindezt? Azért, hogy megmutathassam ezt a könyvet, amely a Mercury működési feltételeit előírja, ebben van minden lényeges kérdés, feltétel, jog és kötelesség és nem a távközlési törvényben. A törvény legyen alkalmas a változó feltételekhez alkalmazkodó távközlési politika megvalósítására. Az előttünk lévő tervezet ilyen. Ilyen szempontok alapján kész ült, de még nem minden szempontból mondhatjuk el róla, hogy megfelelő. A teljesség igénye nélkül ismertetem azokat a lényeges kérdéseket, amiben a törvénytervezet véleményünk szerint változtatásra szorul. Az első az alaphálózat kérdése. A kizárólagos állam i tulajdon körében tartásról már szóltam, ezt nem kívánom elismételni. Amennyiben a tisztelt Ház elfogadja, és most már el is fogadta, hogy nem szükséges az alaphálózatot külön kezelni, akkor a tervezetet ebből a szempontból át kell vizsgálni. Példaként em lítem, hogy a távközlési alaphálózat szétválasztása közcélú távbeszélő szolgáltatástól ebben az esetben értelmetlen. A másik lényeges kérdés annak a feltételnek eltörlése vagy módosítása, mely szerint a távközlési szervezetek csak saját tulajdonú hálózatok on keresztül nyújthatnak közcélú kapcsolt távbeszélő szolgáltatásokat. A szolgáltatóknak nem szabad előírni, hogy csak saját hálózatukon keresztül szolgáltathassanak, meg kell hagyni számukra, hogy belátásuk szerint dönthessenek arról, saját vagy bérelt há lózatot használnak. Véleményünk szerint az is elegendő lenne, ha a távközlési szervezeteknek működési és nem tulajdonosi joguk lenne a hálózatra. A tulajdonláshoz való ragaszkodás kizárná a vagyonbérlésen alapuló hatékony és vonzó finanszírozás technikáját . A harmadik: a szükségtelenül korlátozó összekapcsolási lehetőségek eltörlése. A javaslat megtiltja a külön célú hálózatok összekapcsolását. Általában azt mondhatjuk, hogy egy igényközpontú szolgáltatás esetén a magánhálózatokat inkább ösztönözni kellene, és megengedni, hogy szabadon összekapcsolhassák szolgáltatásaikat megfelelő tarifa kiszabása mellett. Ismétlem tehát: megfelelő tarifa kiszabása mellett.
