Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1542 szolgáltatás, társadalmi és politikai jelentőségét tekintve mégis különös fontossággal bír. Fejlesztése, működése feltételeinek biztosítása új, a demokratikus politikai berendezkedésnek megfelelő és azt szolgáló lényeges fela dat. A távközlés, mint szolgáltatási szektor közel 24 000 ember számára nyújt munkalehetőséget és egy olyan hosszú, hagyományokra visszatekinthető ipari kultúra kapcsolódik hozzá, amely a távközlés fejlődésétől várja megújulását, erre alapozva bízik tovább i létében és jövőjében. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat feladata megteremteni azt a jogi keretet, amely garanciája a gyors ütemű fejlődésnek, biztonságot nyújt a befektetőknek, biztosítja a szolgáltatások minőségét és a felhasználók védelmét, lehetővé teszi a piac szereplőinek együttműködését, megnyitja az utat a korszerű távközlési szolgáltatási szint eléréséhez. A törvényjavaslat vitájában várhatóan felvetődik majd, hogy egy ilyen nagy jelentőségű, átfogó ágazati törvény valóban te ljesítie ezeket a funkciókat. Véleményem szerint – először is – a törvény a rendelkezésre álló eszköztárával mozgásteret biztosít a távközléspolitikai célok megvalósításához. Egyik ilyen lényeges eszköze az 1991. évi XVI. törvénnyel a miniszter hatásköréb e adott koncessziós pályázat, amely a távközlési törvényjavaslatban foglalt specifikációkkal tudja a távközlési piacot formálni, ugyanakkor versenyhelyzetet teremt bizonyos területeken párhuzamos koncessziók működtetésével. A technikai és műszaki fejlődés ütemével összhangban a távközlési szolgáltatások széles választékát szabadon engedi a piacra. Egyetlen normatív feltételrendszert működtet: az egységes hálózat szempontjából szükséges műszaki és technikai előírásokat. A versenyszférába tartozó szolgáltatás okat a törvényjavaslat tételesen nem sorolja fel, mivel a technológiai és piaci igények fejlődése miatt ezek teljes körűen nem határozhatók meg. A legnagyobb liberalizációt az biztosítja, ha ezt a szolgáltatási tartományt nyitottan kezeljük. Másodszor: a t örvény hosszabb időre meghatározza működésének feltételeit azzal, hogy rögzíti a piac szereplőinek jogait, kötelezettségeit és együttműködésük kereteit. A Polgári Törvénykönyv közszolgálati szerződéseire építkezve meghatározza a hálózati és előfizetői szer ződések tartalmát, a szerződéskötési kötelezettség mértékét és a fogyasztóvédelem jogi kereteit. Harmadszor: a törvény a koncessziós körbe utalt távközlési tevékenységekkel olyan piacszabályozást hajt végre, amely garantálja a szolgáltatások megfelelő minő ségét és folyamatosságát. A törvényjavaslat felfogása értelmében két dolog teszi indokolttá, hogy valamely távközlési tevékenység koncessziós körbe tartozzék. Az egyik az, hogy olyan szolgáltatásokról van szó, amelyekért az állam felelősséget vállal, s fel elősségét a koncessziós szerződés megkötésével biztosítja. Ilyen például a közcélú telefon és közszolgálati rádió- és televízióműsor szétosztása és sugárzása. A másik az, hogy a szolgáltatók számának műszakigazdasági adottságok szabnak határt. Ide tartozi k például a frekvencia felhasználásával működő közcélú mobil rádiótelefon vagy a személyi hívó szolgáltatás. Negyedszer: a törvény meghatározza azt a hatósági tevékenységet, amely az állami beavatkozás lehetőségeit teremti meg annak érdekében, hogy a hálóz atok műszaki alkotórészei – berendezések és eszközök – és az azokkal nyújtott szolgáltatások egységesen illeszkedjenek a szabványosított nemzeti és nemzetközi távközlési rendszerbe. Az államigazgatási eljárás pontosan szabályozott, nyilvános és mindenki ál tal megismerhető rendszere biztosítja, hogy a távközlési hálózatok létesítésére, a szolgáltatásokhoz használt eszközök minősítésére minden esetben sor kerüljön. Ötödször: a törvény rögzíti az állam felelősségét és a Kormány feladatait, hatáskörét. Az állam i feladatok közül legjelentősebb a nemzeti távközléspolitika meghatározása, amelynek megfelelően alakítható a távközlési piac, az állami tulajdonosi jogok gyakorlásának módja, a kormányzati, nemzetbiztonsági és védelmi igények érvényesítése. A távközléspol itikát a Kormány – a törvényjavaslat elfogadását, illetőleg a törvény megalkotása után 30 napon belül – az Országgyűlés elé terjeszti jóváhagyás céljából. A Kormány és az illetékes
