Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
1532 Ház működését, pontosan tudtuk, hogy azt a tartózkodást hova kell számítani, és az a tartózkodás tulajdonképpen mit is jelent. Gondolkodásomat az a fővárosi bírósági ítélet zavarta meg, amelyik ugyan az önkormányzati törvény 14. §ának (1) bekezdését értelmezi, de általános érvénnyel és nyomatékosan leszögezi, hogy tartózkodni dem okratikusan választott képviselőtestületekben nem barátságos dolog a választópolgárok irányában. Az önkormányzati képviselőtestületekben pedig a bíróság értelmezései szerint az önkormányzati törvény rendelkezései alapján nem is lehet, mert azt a képviselőt , aki az önkormányzati képviselőtestületben tartózkodik, úgy kell tekinteni, mintha gyakorlatilag jelen sem lenne. Azt gondolom, hogy valamennyien igazán sajnálhatnánk, hogyha a tartózkodás, mint szavazási forma, aminek politikai jelzéstartalmait ma már mi ndenki ismeri, és megfelelő módon értékelni tudja, kikerülne politikai gyakorlatunkból. Márpedig az önkormányzati törvény változatlanul hagyása és annak értelmezése végső soron ide vezethet. Abban ugyanis feltehetőleg egyet kell értenünk, hogy nem lé tezhet kétfajta politikai szuverenitás ugyanazon a politikai mechanizmuson belül. Ha tehát az önkormányzati képviselőt akár a választópolgár, akár a törvény nem jogosítja fel tartózkodásra, akkor a parlamenti képviselő sem bírhat ilyen feljogosítottsággal. Gondolom, abban is egyet kell értenünk, hogy a politika különböző színterein ugyanazoknak az eljárásoknak és formáknak nem lehet egymással élesen szembenálló tartalmat adni, mert ha ezt tesszük, akkor nem teszünk mást, mint zűrzavart keltünk, zűrzavaros f ejekkel pedig nem lehet racionálisan működtetni semmilyen társadalmi berendezkedést. Azért nyújtottuk be módosító indítványunkat, hogy a parlamenti gyakorlatot tegyük általánossá. Már csak azért is, mert a parlamenti gyakorlat nem teremt kétszeres lehetősé get a döntésképtelenségre: egy tartalmi döntésképtelenséget és egy formai döntésképtelenséget. Azt gondolom, hogy van az önkormányzatoknak éppen elég gondja, hiszen alig van pénzük, mégis elő kell teremteni a települések mindennapi létfeltételeit, és velün k együtt ők is most tanulják a demokráciát, és töltik ki tartalommal annak kereteit. Milyen politikai indíték hagyhatná tehát most más mértékkel mérni őket, mint saját magát? Milyen ok lehet elég alapos, hogy elérjük, hogy az önkormányzatoknál egyetlen tar tózkodó szavazattal meg lehessen akadályozni fontos döntések meghozatalát, ráadásul úgy, hogy aki azt megakadályozta, nem kell hogy a felelősséget vállalja, hiszen hogyha kimondatik, vagy ha pontosan lehet tudni, hogy a tartózkodás a "nem"hez tartozik, ak kor annak megfelelően hozzák meg a döntést. Ha ezt nem magyarázhatjuk így, akkor utána lehet elmagyarázni, hogy mit is értett valaki a tartózkodásán, ez pedig valóban ellenkezik a demokrácia szabályaival. Azt gondolom képviselőtársaimmal együtt, hogy nem h elyes egy törvényt hol itt, hol ott módosítgatni. Az önkormányzati törvény általános felülvizsgálatára és a működési tapasztalatoknak megfelelő módosítására pedig még ebben a ciklusban sort kell keríteni. A módosítási javaslatunk azonban túlmutat az önkorm ányzati törvényen, az egész politikai mechanizmust érinti, ráadásul időben sem várhatunk a felülvizsgálatig, hiszen nem lehet politikai gyakorlatokat, szokásokat évente változtatgatni. Arra pedig valójában senkinek sem lehet szüksége – és ezért nem lehet s enkinek sem célja – , hogy olyan törvénykezési és jogértelmezési gyakorlat váljon uralkodóvá, amelyik a jogot nem rendszerében és szellemében, hanem pillanatnyi politikai vagy egyéb érdekek szerint kezeli – mert azt mindenki tudja, hogy forog az óriáskerék, és ami fent van, az egyszer lekerül. Várom tehát "igen" szavazataikat. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) :
