Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Bejelentés: Juhász Péter jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1484 Rendjén valóe, hogy kizárólag az Országos Rendőrfőkapitányság döntésétől függ, beutazhate az országba olyan személy, akinek az ORFKval jogvit ája van. Hadd tegyen hozzá – az írott szövegen kívül – , rendjén valóe, hogy ilyen esetekben fellebbezési lehetőség nincs, akár külföldön, akár itthon éri a kérelmezőt a rendőrségi határozat. Végül pedig igaze, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot? Kösz önöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Boross Péter belügyminiszter úr válaszol. Dr. Boross Péter belügyminiszter válasza BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én mindenekelőtt arra szeretnék utalni, hogy mi ndig aggodalommal tölt el, ha interpelláció tárgyát folyamatban lévő eljárás képezi, tartok ugyanis attól, hogy akár a rendőrség, akár a bíróság ebben az esetben kevésbé tárgyilagosan, s az objektív mérlegeléstől némileg eltérő módon dönt. Ezért célszerűne k tartom arra a figyelmet felhívni, hogy jobb megvárni az erre hivatott hatóságok döntését és azt követően felvetni a Parlamentben, nehogy a befolyásolásnak akár csak az esélye is ebben az esetben felmerüljön. Most idézett tőlem Kőszeg Ferenc képviselő úr, és én ezeket az idézeteket azért nem kedvelem, mert rendkívül sok esetben és rendkívül sok alkalommal és szövegkörnyezetben nyilatkozom, és én most erre improvizált választ nem tudok adni. Egy azonban biztos, köztudott, hogy e pillanatban nincs rendőrségi törvény, idegenrendészeti törvény, nincs a határvédelemről és nincs a menekültügyről olyan, amelyet a kor kíván. Ezek vagy benyújtásra kerültek már a tisztelt Parlamenthez, vagy benyújtás előtt álltak. Ugyanakkor adódik egy helyzet, amely gyökeresen más, mint amikor az egyik országba átlépni – főleg tőlünk nyugatra átlépni és onnan ide – rendkívül bonyolult, ilyen villanydrótosszögesdrótos átmászást igényel. Ilyen körülmények között – figyelemmel valóban az Alkotmány előírásaira, és figyelemmel a nemzetkö zi megállapodásokra, melyeket belső jogszabályban kihirdettünk – az országnak vagy az erre hivatott hatóságoknak egy adott és veszélyes szituációra reagálnia kell. Magam így fogom fel a végrehajtó hatalom kötelezettségét akkor, ha az a tárgyban hozandó jog szabály – azt hiszem, köztudott okból – késik. Ami a kínai úr nevének a cseréjét illeti, ha én jól értettem, Hong Yafeng úrról kell nyilatkoznom ez alkalommal – akkor nem áll módomban a férj sorsát ismertetni, pedig, isten bizony, szerettem volna. (Derült ség a jobb oldalon.) Na most, ami Wei Lizhen asszonyt illeti… (Derültség a jobb oldalon.) … bízom benne, hogy valóságos. 1992. február 16án Budapesten, több társával együtt, rendőrjárőr igazoltatta és megállapította, hogy 1991. január 4étől, több mint h at hónapja, illegálisan tartózkodik Magyarországon. A Budapesti Rendőrfőkapitányság külföldieket ellenőrző osztálya ezért tartózkodási engedélyét megvonta, és kötelezte az ország elhagyására február 18áig – aminek március 3án eleget tett. Nem kell monda nom, hogy az illegális tartózkodás jogellenes cselekménynek minősül minden országban. Ebben az esetben a tartózkodási engedélyt vonták meg tőle, és nem kiutasították. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint ez nagy különbség, mert egy évig vagy tíz évig n em kérhet beutazási engedélyt. Én úgy hiszem, hogy az alaki és tartalmi kellékeknek megfelelt ez a határozat – még iktatószámmal is ellátott – , ezt megerősíti a Szabad Demokraták Szövetsége jogvédő alirodája által a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz ez üg yben benyújtott keresetlevél. (Antall József hozzá intézett halk megjegyzésére válaszolva:) Van ilyen. Ennek ellenére, mivel megfellebbezte, a Rendőrség Wei asszony beutazását március 3án engedélyezte, és április 2án tárgyaláson vett részt. Ott a per jel enleg – a felperes kérésére és az alperes hozzájárulásával – szünetel, és ismételt tartózkodási engedélykérelmet adhat be. Szünetel –
