Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A közalkalmazottakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SPEIDL ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SPEIDL ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SPEIDL ZOLTÁN (MDF)
1462 SPEIDL ZOLTÁN (MDF) Elnö k Úr! Engem arra kértek meg, hogy olvassam föl Varga János képviselőtársam beszédét. ELNÖK (Dornbach Alajos) : De képviselő úr, nem erről van most szó. Most a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytervezetről van szó. Ezt a vitát lezártuk. SPEIDL ZOLTÁ N (MDF) Egy pillanat türelmét kérném, két mondat van még hátra a bevezetőből, utána nyilvánvalóan képviselőtársam szövege a lényegre tér rá. Némi türelmét kérném. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérem, folytassa. SPEIDL ZOLTÁN (MDF) És nemcsak azért nem, mert f eltételezem, hogy a hozzájuk fűzött indoklások önmagukért beszélnek, és így szóbeli ismétlésük felesleges. Elsősorban azért jártam el így, mert ezzel is hozzá kívántam járulni a törvényhozói munka oly szükséges gyorsításához. Ezúttal azonban hűtlen leszek eddigi magatartásomhoz. Miért? Munkaviszonyban töltött 42 esztendőmből 32t közalkalmazottként éltem át. Voltam munkavállaló, de voltam egyidejűleg munkáltató és munkavállaló is. Részem volt a közalkalmazotti lét örömeiben, és elszenvedtem annak fegyelmike t és feljelentéseket sem nélkülöző megpróbáltatásait. E harminckét év tapasztalatai nem csupán jogosítanak, hanem egyenesen köteleznek arra, hogy módosító indítványokkal segítsem a tervezetet olyan törvénnyé formálni, amely az adott lehetősé gek keretei közt megnyugtatóan rendezi a közalkalmazottak jövőjét. Ez az oka indítványaim nagy számának. Felsorolásom pedig azt a célt szolgálja, hogy a nyilvánosság előtt adjak nyomatékot vonatkozó javaslataimnak. Benyújtott indítványaim lényegében három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek a tervezet tartalmi, illetőleg szövegezési pontosítására, illetőleg a többféle értelmezés lehetőségének kiküszöbölésére irányulnak. Ezekkel nem kívánok külön foglalkozni. A másik csoportba azok tartoz nak amelyek a közalkalmazottak érdekvédelmi rendszerét akarják teljesebbé tenni. Ezek keretében javaslom a reprezentatívnak minősíthető szakszervezetek körének kibővítését. A tervezet csak azon szakszervezeteket kívánja reprezentatívaknak tekinteni, követk ezésképpen a munka törvénykönyvében meghatározott jogosítványokkal felruházni, amelyeknek az egyazon foglalkozási csoporthoz tartozó közalkalmazottaknak legalább 50%a tagja, valamint azokat, amelyek az országos ágazati és önkormányzati tanácsválasztásokon a legtöbb érvényes szavazatot kapták. E javaslat törvénnyé emelése azonban eleve hátrányos helyzetbe hozná a kisebb szakszervezeteket, módot adna arra, hogy a nagyobb szakszervezet lenyelje őket. Hiszen várható, hogy a közalkalmazottak jelentős része idők özben elpártol az olyan érdekvédelmi szervezettől, amelynek az ő sorsára semmiféle befolyása nincs, és vagy érdekvédelmi szervezeten kívül marad, vagy pedig jobb meggyőződése ellenére a nagyobb szakszervezethez kényszerül csatlakozni. Ennek a szakszervezet i pluralizmust veszélyeztető helyzetnek a megelőzése végett javaslom mindazon szakszervezeteknek megadni a reprezentatív minősítést, amelyek az említett tanácsválasztásokon megszerezték a voksok legalább 10%át. A törvényjavaslat csak olyan döntést nyilván ít érvénytelennek, amelyet önkormányzat hoz a reprezentatív szakszervezetekkel történt előzetesen egyeztetés nélkül. Csakhogy a tartalmilag általában lényegesebb, kihatásaiban pedig szélesebb kört érintő döntések és előírások az illetményrendszer pénzügyi fedezetének vonatkozásában is elsődlegesen kormány, illetőleg miniszteri rendeletekben fogalmazódnak meg. A tervezet viszont a Kormány és a miniszter számára
