Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályai módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - GALI ÁKOS, DR. (független)
1441 Képviselő úr engedelmével, közben Salamon László képviselő úr észrevételére válaszolok: volt rá precedens, nem egy esetben, hogy az előterjesztő távollétében helyette más mondta el az indoklást. Ezt lehetővé tettük, mé rlegeltük, ha nem is a közelmúltban, de voltak ilyen esetek. Ezért adtam meg a szót Áder Jánosnak. Köszönöm szépen, tehát következik Gali Ákos képviselő úr. Felszólaló: Dr. Gali Ákos (független) GALI ÁKOS, DR. (független) Köszönöm Elnök Úr a szót. Tisztel t Országgyűlés! Nem könnyű ebben a kérdésben véleményt nyilvánítani, hiszen a helyzetértékelésben Áder Jánosnak adok igazat, a megoldás megközelítése szempontjából viszont mind Torgyán Józseffel, mind Salamon Lászlóval sok tekintetben egyetértek.Végül mégi s, hogy a közepébe vágjak, közölnöm kell, hogy én nem támogatom ezt az előterjesztést, és ebben a független képviselőcsoport tagjainak többsége is hasonló véleményt fogalmazott meg, ha eltérő indokok alapján is. Egy dologban pedig kifejezetten felhatalmazt ak az Országgyűlés plénumán egy közléstételre: hogy miért az a véleményem, hogy nem jelent megoldást ez a javaslat? Alapállásnak azt kell tekintenem, hogy a képviselői jogok mindenfajta korlátozását mint szabadelvű felfogású képviselő, természetesen rendkí vül nehezményezem. Nehezményezem azt is, és nem tartom szerencsésnek, hogyha indulatból, egyegy helyzetre való reagálásképpen törekszünk arra, hogy az Országgyűlés Házszabályait módosítsuk. Utalok a legutóbbi esetre, amikor a módosító indítványokkal kapcs olatbasn hasonló helyzetbe kerültünk, egyszerűsíteni akartunk, azt mondtuk, hogy amennyiben az egyharmados szabály érvényesül, tehát egyharmadot nem ér el a bizottsági támogatás egy módosító indítvány tekintetében, akkor arról ne szavazzunk, könnyítsük meg ezzel a munkánkat. Mi történt végül is? Olyan kompromisszumba mentünk bele a Ház előtt, amelyik gyakorlatilag visszahozta az előző szabályt, a képviselőcsoport megerősíthette ezt a bizonyos el nem fogadott indítványt és újra szavaznunk kellett róla, tehát nem értünk el vele semmit. Ugyanezt érzem most gyakorlatilag néha Salamon László módosító indítványánál is, tehát gyakorlatilag itt is visszahoznánk azt – hogyha elfogadnánk a FIDESZ indítványát – , hogy a frakcióvezető átadhatja a hozzászólási jogát stb. Tehát nem jelent ez egy kompakt megoldást. A szűkítés gyakorlatilag bizonyos szempontból az egypárti ügyrendhez képest is szűkítést jelent, különbséget tesz – és ebben egyetértek Torgyán Józseffel – képviselő és képviselő között. Hiszen egy dolog, hogy a f rakcióvezető számára milyen jogosultságokat állapít meg. De itt az Országgyűlés plénumán a frakcióvezető az övéi között, a többi képviselő számára primus inter pares, nem több. Ezt pedig jelen pillanatban is elismerik az Országgyűlésben azzal, hogy a frakc ióvezető soron kívül kérhet és kaphat szót. Tehát nem indokolt az a fajta különbségtétel, amelyet Torgyán képviselőtársam katonákra, közkatonákra és más magasabb rangú képviselőkre osztásának minősített, de magam is felvetem annak az értelmezését, hogy itt gyakorlatilag napirend előtti és napirend utáni képviselőkről van szó. Minden képviselőnek egyformán legyen meg a joga, lehetősége erre a napirend előtti felszólalásra, megvannak a szűrők. Áder János már említette ezeket a szűrőket. Egyrészt a saját képvi selői önmérséklet. Ha nehéz is, ha bizonytalan jogfogalom is az, hogy rendkívüli ügy, amiben hozzá kell szólni, legyen önmérséklete a képviselőnek. Ha esetleg ez nem működne, akkor a frakció is igényelheti azt, hogy a napirend előtti hozzászólás tekintetéb en véleménynyilvánítási joga legyen. Én emlékszem, még valamikori MDFes képviselő koromban volt ilyenre példa. Ha netán ez sem működne valóban olyan szolidaritásban, amely a frakció részéről megnyilvánul, elnök úrnak valóban kifejezetten leírt, házszabály i jogosultsága az, hogy mérlegelés tárgyává tegye a felszólalási szándékot és ezután következzék a Ház döntése. Működhetnek tehát ezek a szűrők a jelenlegi állapotban is.
