Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1426 hátrányos helyzetben vagy valamilyen szükségben lévő település megfelelő támogatást kapjon a költségvetésből. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy körzetben nincs képviselő, ha abban a körzetben a települések önkormányzatai nem tudják, hogy ki az a képviselő, akinek a segítségét kérhetik, akinek a közreműködését kérhetik az ügyük rendezése érdekében, akkor ezt a körzetet, ezt a települést hátrány éri az ország többi választási körzetéhez képest. Ezért a hátrányért nem az ott élők a felelősek, nem az ott élő emberek tehetnek arról, hogy általában olyan a politikai közhangulat, mint amilyen. Tehát nagyon kívánatos lenne és nagyon fontos érdekek fűződnek szerintünk ahhoz, hogy be legyenek töltve ezek a képviselői helyek. É n azzal kezdtem a beszédemet, hogy a választási törvény rossz. Ezt egy évvel ezelőtt a kormánypárti többség nem fogadta el és a Kormány sem támogatta akkor a mi indítványunkat. Most abban már egyetértünk, hogy rossz ez a törvény és ezen módosítani kell, hi szen ha ez nem így lenne, akkor a miniszter úr most nem terjesztett volna elénk egy olyan javaslatot, ami a törvény megváltoztatását szolgálja. Ha a törvény tökéletes lenne, nem kellene hozzányúlni. Én most arra szeretném önöket rábeszélni, hogy ennek a hi bának, ennek a diszfunkciónak, ennek a rossz szabályozásnak a kiküszöbölését ne egy másik hasonlóan rossz módon tegyük meg, hanem egy olyan módon amely - ugyan tisztában vagyunk azzal, hogy – egy kompromisszum, tekintettel arra, hogy változtatni kell a tör vényt, és valóban jó lenne, ha nem kellene változtatni a törvényt, de a törvény változtatásának szükségessége a törvény alkotásában benne volt, mert nem gondolták végig a törvényalkotók, hogyan lehet ugyanolyan követelményeket támasztani egy időközi válasz tásra, mint egy országos választásra. Ez irreális volt e törvény megalkotásakor és a tapasztalat ezt az irrealitást igazolta, ezt ma senki nem tagadhatja. Ezért én azt szeretném, hogy ne azt a javaslatot fogadják el, amit a Kormány eredetileg beterjesztett , mert ez a javaslat nem ad választ azokra a problémákra, amelyekre az előbb utaltam. Ezen a javaslaton keresztül nem lesz képviselője annak a körzetnek, ahol egy tragikus haláleset folytán megüresedett már a képviselői hely, és kockáztatjuk azt, hogy eset leg később megüresedő képviselői helyeket – nem kívánom, hogy megtörténjen, de nem zárhatjuk ki, hogy megüresedik valmilyen képviselői hely – be lehessen tölteni. Bízom benne, hogy Békéscsabán érvényes lesz a választás május 8án, bízom benne, hogy ha késő bb megüresedik valahol egy képviselői hely, ott is érvényes lesz a választás, de a tapasztalatok erre a bizalomra nem adnak okot, csak az optimizmusunk adhat erre okot, semmi más. A történelmi tapasztalatunkból erre nem lehet ok. Ezért a minisztérium által beterjesztett javaslat valószínűleg csak azt oldja meg, hogy ne kelljen három havonta ismételgetni, de nem oldja meg, hogy ne legyen képviselője annak a körzetnek. Immár több mint másfél éve nincs képviselője OroszlányKisbér körzetének, és ez nem egy oly an körzet, amely problémamentes. Az oroszlányi polgárok és a kisbéri polgárok igen érdekeltek lennének abban, hogy fontos törvények vitájánál a képviselőjük képviselje az érdekeiket, megszólaltassa azokat a szempontokat, amelyeket ők fontosnak tartottak. T ehát ezért az a javaslatunk, hogy a törvény időközi választásra vonatkozó szabályait hozzuk összhangba az önkormányzati választásoknál már bejáratott szabályokkal, és ott is az első fordulóban 40%os megjelenést, a második fordulóban viszont az önkormányza ti törvénynek megfelelően küszöb nélküli érvényességi feltételt írjunk elő. Erre nézve módosító indítványt terjesztettünk be, bízva abban, hogy az elmúlt másfél év tapasztalatai a Ház többi részét is meggondolásra késztetik, és elfogadják a javaslatunkat, ami valóban létrehozna egy olyan változást, hogy a mandátumok között különbség van. De szeretnék arra is rámutatni, hogy ez egyáltalán nem szükségszerű. Küszöb nélkül is megjelenhet 80% és küszöbbel is megjelenhet 5%. Tehát lehet, hogy akik küszöb nélkül m ásodik fordulóban szavaznak, többen lesznek, vagy akár 40%os küszöbbel első fordulóban, többen lesznek, mint az 50%os küszöbbel az első fordulóban, vagy a 25%os küszöbbel a második fordulóban.
