Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 10. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés megnyitása - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
140 Duna vízminőségének romlására, a folyó öntisztító képességének csökkenéséhez vezet, és ez még a Budapest alatti szakaszokat is érintheti. A fenyegető baj döntően felelős forrása az említett vízkészletek fölött elhelyezkedő 60 nég yzetkilométeres duzzasztótározó tó, illetve az abban lelassuló óriási szennyezett víztömeg. Ebből a tó fenekére kiülepedik sok száz kilométerről összehordott kommunális és ipari szenny, sok káros biológiai és kémiai elem. Ez néhány év alatt – szakértők és tudományos vélemény szerint – az egész alatta lévő vízkészletet, milliók ivóvizét veszélyezteti. Ez az igazi veszély. Megjegyzendő, a mondott káros hatásokat nemcsak a magyar szakemberek vizsgálatai támasztják alá; az 1990es szlovák ökológiai értékelés e redménye hasonló megállapításokat tartalmaz. Az építés korszakában a tervezést és a megvalósítást titok övezte. A közvéleménytől és a szakértők széles táborától megvonták a véleményalkotás lehetőségét, az erőműrendszer megvalósítása ellen szólókat elhallga ttatták. A vízlépcsőrendszer építésének korszaka azonban éppen a szemléletváltozás korszaka is volt. Világszerte végbement a környezeti és más, pénzben ki nem fejezhető javak felértékelődése, ezzel párhuzamosan csökkent az alacsony energiahatékonyságú, nye rsanyagpazarló termelési eljárások presztizse. Ennek a megváltozott értéksorrendnek a szószólóivá váltak a hazai és külföldi szakemberek és a fejlett országok ökológiai mozgalmaihoz hasonlóan a magyarországi Dunamozgalmak is. Engedve a szakértők tiltakozá sának, a növekvő elégedetlenségnek, Németh Miklós kormánya 1989 elején felülvizsgálatot rendelt el, majd a visszafordíthatatlan lépések megelőzésére 1989. május 13án felfüggesztette a nagymarosi építkezést, hogy csak a vitatott kérdések tisztázása után sz ülessen végső döntés. Szeretném hangsúlyozni, hogy az építkezések felfüggesztése nemcsak elkerülhetetlen, de a nemzetközi joggal is összhangban álló lépés volt. Ennek alátámasztására számos érv elmondható, én csak a legfontosabbra utalok. Az egyik: a magar fél ökológiai szükséghelyzetben cselekedett. Ez azért zárja ki a felfüggesztést elrendelő kormányzati intézkedések jogellenességét, mert ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy az ország lényegbevágó érdekeit megóvják. Alaptételként rögzíthető, hogy a sz erződés teljesítése olyan elviselhetetlen ökológiai következményekkel járt volna, amelyek nem vállalhatók. Így a lehetetlenre való kötelezés tilalmának nemzetközi jogi elve önmagában is elegendő ok volt a szerződés teljesítésének felfüggesztéséhez. A rends zerváltás, változás után az új Kormány programjában a dunai vízlépcsőrendszert elhibázott beruházásnak ítélte, befejezését és üzembehelyezését elutasította. A Kormány az Országgyűlés tavalyi áprilisi határozatának megfelelően az 1977. évi államközi szerző dés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről folytatandó tárgyalásokkal, azok vezetésével bízott meg. A megszüntetés következményeinek rendezéséről az Országgyűlés határozatában lefektetett értéksorrend szerint új szerződés kötésének javaslatával is él hettünk a tárgyalópartnereinknél. A kormányközi tárgyalások 1991 áprilisában kezdődtek. A tárgyalások során a magyar álláspont kiindulásául az szolgált, hogy a dunai vízlépcsők ügye szakmaitudományos kérdés. Elmondtuk partnereinknek, hogy a kezdetektől a pártállamra jellemző döntési mechanizmus szerint, szakmai, társadalmi kontroll nélkül folyt a dunai vízlépcsőrendszer tervezése és építése. Csak a politikai változások korszakában vált világossá a magyar társadalom előtt a környezet értéke, a vízlépcsők mű ködésével járó sokféle kockázat elviselhetetlenül nagy valószínűsége. Az ezt részletező szakmai anyagokat átadtuk partnereinknek, egyúttal javaslatokat tettünk az energetikai kérdések megoldására, tudniillik magyar építésű gázturbinás erőművekkel a szükség es energia pótlására, és természetesen készségünket fejeztük ki a helyreállítással, az árvíz elleni védekezéssel és a hajózással összefüggő problémák közös megoldására. A cseh és a szlovák fél, bár az ökológiai, környezeti értékek védelmét hangsúlyozta a t árgyalás során, elzárkózott az építkezések felfüggesztésének gondolatától, az egyébként általa is kívánatosnak tartott felülvizsgálat időtartamára.
