Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - Bejelentés: Juhász Péter jegyző - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949 június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat... - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1381 részesíteni. Sehol nem tudunk ezzel az eredménnyel biztatni senkit ezekkel a törvényekkel kapcsolatban. Van egy elég nagy vitát és nézetkülönbséget vagy talán álláspontok többféleségét kiváltó kérdés, hogy ti. a háborús és népellenes bűncselekmények miatt elítélt személyeket a javaslat kizárja a kárpótlandók köréből. Ezzel kapcsolatban több mód osító javaslat van. A módosító javaslatoknak van egy részletesebb, részletezőbb formája, amely tulajdonképpen abból a teljesen helyes és támogatható alapelvből indul ki – és az egyik bizottság is támogatta – , hogy a kollektív felelősségrevonásnak ez a jell ege, tehát a kollektív alá vonása bizonyos vagyoni hátrányokban is jelentkező helyzetnek nyilvánvalóan alkotmányellenes. Ezért teljes mértékben támogatjuk az alkotmányügyi bizottságnak azt a törekvését – és ehhez segítséget is nyújt a Kormány már a holnapi ülésen, a múlt heti elhatározáshoz képest – , hogy keresse meg az alkotmányügyi bizottság az Alkotmánybíróságot annak érdekében, hogy a szóban forgó alapjogszabály alkotmányossága ma, jelenleg fennálle vagy sem. Amikor az Alkotmánybíróság várhatóan és rem élhetően ebben a kérdésben a jelenlegi alkotmányos felfogásnak megfelelő választ megadja, nyilván törvénykezési feladatot fog képezni a semmisségi törvény kiegészítése, hiszen büntető jogszabályokról van szó, illetőleg talán lehetőség lesz még az élet- és a szabadsággal kapcsolatosan is még a tisztelt Parlament által el nem fogadott törvény megfelelő helyére beilleszteni az ezzel kapcsolatos, alkotmányos felfogásunknak is megfelelő módosítást. Ezt a jelenleg beterjesztett módosítást azonban nem tudjuk támog atni. Kérem, gondolják meg a határozathozatal során, hogy milyen szervezetekkel kapcsolatban hoznánk most egy nem megfelelően előkészített módosító javaslat tekintetében – egyébként helyes szándék alapján – egy olyan döntést, amely nem biztos, hogy jelenle g, így, ebben a formájában minden szempontból kifogástalan. Azt pedig végképp nem tudtuk volna támogatni, hogy ennek a törvénynek az elfogadása akárcsak hetekre is késedelmet szenvedjen, mivel a kárpótlási törvénykezés folyik. Mivel nem ebbe a törvénybe il leszkedik be ez a módosítás, ezért semmi okunk nincs arra, hogy a módosítás nélkül a törvényt elfogadva erre a kérdésre visszatérjünk máshol. A sürgős rendezést természetesen ez a törvény indokolja, és éppen a dolog súlyára tekintettel semmiképpen nem lenn e helyes, ha egy tulajdoni kárpótlásról szóló törvényben háborús bűnösségekkel kapcsolatos jogszabályok valahol módosító javaslat formájában a Parlament döntése és igazából – ha szabad így mondanom – nem kellően, részletesen, bizottságban sem kellően, rész letesen megtárgyalt döntése tárgyává válna. A javaslatok közül szintén nem tudjuk támogatni azt a javaslatot, amely tulajdonképpen a korábbi kárpótlási törvény végrehajtását teljes mértékben anullálva tulajdonképpen a földkijelölési eljárástól kezdve megis mételtetné a földtulajdon rendezése körében a jelenlegi, elfogadás előtt áló törvény jogosultjai szemontjából – mintegy nagyobb esélyegyenlőséget kínálva – a végrehajtási szakaszt. Hiszen a javaslat szerint az egész eljárást a földkijelöléstől kezdve fel k ellene függeszteni mindaddig, amíg az itt javasolt módon az igényeket be nem jelentették és valamikor azoknak az elbírálását követően az itteni jogosultak kárpótlási jegyeikkel tudnak árverezni. Nagyon sokszor elmondtuk, továbbra is állítjuk és bizonyítani fogjuk, hogy a jelenlegi törvény hatálya alá tartozó és földre vonatkozóan igényt támasztó kárpótlási jogosultaknak is lesz lehetőségük a föld megszerzésére, ugyanakkor úgy látjuk, hogy körülbelül egy évvel hátráltatná a kárpótlási törvény már folyamatban levő végrehajtását ez a javaslat, ha elfogadnánk. Én úgy gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy ezt a törvényt ma meg kell alkotni, éppen annak érdeké ben kell ma megalkotni, hogy azok a szempontok, amelyek a kárpótlási törvénykezésnek ezt a szakaszosságát nyilván kísérik – és egy szakaszos törvénykezésnek mindenképpen velejárója, hogy mindenkinek nagyjából azonos esélyeket kell azonos jogintézmények igé nybe vétele esetén biztosítani – , mindenképpen a sürgős törvényalkotást indokolják. Hiszen tudvalevő, hogy november 30a előtt beterjesztettük a törvényt és bizony nem kevés idő telt el azóta.
