Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat és az állam vállalkozói vag... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
1351 Már szóltam a vagyonpolitikai irányelvekről, de legyen szabad külön kitérnem arra, hogy különösképpen a munkavállalói, dolgozói tulajdonszerzéssel kapcsolatos kedvezmények kérdéskörében nem lehet semmilyen előrejutásra várni, amíg a vagyonpolitikai irányelvek kérdéskörében a Parlament megállapodásra nem jut. Legyen szabad rámutatnom arra is, hogy a tulajdonosi ellenőrzés hiánya lényegében óriási hiányossága a beterjesztett törvényjavaslatoknak. Az a megoldás, hogy az állami tu lajdon lebontásának, illetve az állami vagyon meghatározott részének állami tulajdonosi ellenőrzése legyen a kizárólagos ellenőrzés, és a dolgozók az általuk létrehozott, megtermelt javakból nemcsak hogy ne részesedjenek, hanem a tulajdonosi ellenőrzés is hiányozzon, ez a mi számunkra elfogadhatatlan. Ezért tehát a vagyonkezelői részvénytársaságban a munkavállalók, illetőleg a szervezeteik részvételét is biztosítani kellene. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a Kormány a vagyonkezelői részvénytársaságot te ljes egészében a maga irányítása alá akarja vonni. Az Országgyűlés azonban nem engedheti meg, hogy a törvény kizárja annak a lehetőségét, hogy, mondjuk, az Országgyűlés maga számoltassa el a vagyonkezelői részvénytársaságot. Egy olyan fontos hatáskört adna ki a kezéből a Parlament, amely kifejezetten a többpárti demokrácia ellenére hatna, tehát a Parlamentnek ebben a kérdéskörben a saját jogosultságait nemcsak hogy fenn kell tartani, hanem arra határozott előterjesztéseket kell tenni. Legyen szabad rámutatn om arra, hogy további hiányossága a három törvény összhangjának és előterjesztésének, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyonnak, és az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlások összefonódnak, azok nincsenek kellően szétválasztva, ez pedig jelentős hátrányt okozhat a külföldi befektetők körében, akik nem fogják tudni azt, hogy mely szervezet gyakorolja a tartósan állami tulajdonban maradó tulajdonosi funkciókat, és mely szervezet gyakorolja az i dőlegesen állami tulajdonban maradó tulajdonosi funkciókat. Ezen túlmenően további kifogás tárgyává teszszük, hogy az igazgatótanács elnökének olyan jogosultságot ad a beterjesztett törvényjavaslatcsomagterv, amely lényegében a Kormány további funkcióinak az erősítését jelenti, mert hiszen a privatizációs miniszter közbeiktatásával lényegében a Kormány közvetlen kézivezérlése alá kerülhet az egész privatizáció, és miután a törvény ebben a körben nem szab meg határidőket, ezeket a jogosítványokat a Kormány úgy gyakorolhatja, ahogy azt ő a saját szempontjából jónak tartja. Hiányossága az előterjesztésnek az is, hogy a privatizáció elbürokratizálódik az előterjesztés szerint. Így ebben a körben kiemelnénk, hogy az illetékes tárcáknak vétójoga van lényegében az átalakulásnál, illetőleg az átalakulással kapcsolatban létrejövő új gazdasági társaság legfőbb irányító szerveinek személyi összetétele meghatározásánál. Ezek olyan jogosítványok, amelyeket ugyancsak nem lehet a végrehajtó hatalom körébe utalni, mert a pr ivatizáció lebonyolításánál ezek beláthatatlan hátrányt okozhatnának a társadalom terhére. Legyen szabad rátérnem arra is, hogy – bár már az előbb utaltam rá – gondot okoz az előterjesztésnél, hogy továbbra sem megoldott a munkavállalói tulajdonlás kérdése . Én úgy gondolom, hogy az nem lehet vitás, hogy a tulajdoni rend átalakítása, különösen a felszámolások, az öncsődök számának növekedésével szociális bizonytalanságot, munkanélküliséget okoz. Ezeket a kérdéseket a törvénynek is kezelnie kellene, így a reo rganizációs alap, a garanciaalap, illetőleg a foglalkoztatási alapok felállításával, illetőleg jogkörének kiszélesítésénél lehetne keresni a megoldást. Ami végül is a munkavállalói tulajdonszerzés meg nem oldottságának a kérdését illeti, itt legyen szabad rámutatnunk arra, hogy a vállalati vagyonjegyek vonatkozásában látunk problémákat, ugyanis az Állami Vagyonügynökség és a kibocsátó vállalat ebben a körben diszkréciót kap a megvásárolt vagyonjegy kivételével. Ez viszont ebben a körben a munkavállalói tula jdonszerzést fogja ugyancsak megnehezíteni, ezért ki kellene szélesíteni a kedvezményeket a privatizációs lízingnél az egyes munkavállalói csoportok tulajdonszerzését illetően.
