Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat és az állam vállalkozói vag... - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1339 vagyoni helyzetet sem, de hozzáteszem, hogy ezek a szervezetek, központi szervek, a minisztériumok sem látják az adott válla latok piacát, az adott vállalatok technológiáit, termékkörét, nem ismerik a kapcsolatrendszerét, tehát olyan pozícióban adnak el valamit, amikor nem tudják az árunak a minőségét sem körvonalazni. Ez rendkívül helytelen. Ennél jobb egy decentralizált, de el lenőrzött privatizáció. Emlékezzenek vissza, tisztelt Képviselőtársaim arra, hogy 1990 elején, amikor még a spontán privatizáció törvényei éltek, született az akkori Parlamentben egy új törvény a vagyonvédelemről. Ez az új törvény írta elő azt, hogy milyen felügyelet alá kell helyezni, milyen ellenőrzés alá kell helyezni a spontánnak nevezett privatizációt, éppen, hogy az ott megfigyelt anomáliákat el tudjuk kerülni a jövőben, de ez a vagyonellenőrzési módszer soha nem lépett életbe. 1990 júniusában tulajdo nképpen már megszüntettük ezeknek a törvényeknek a hatását, és a Vagyonügynökséghez utaltuk a tevékenységet. Azóta a Vagyonügynökség működik. Tehát addig decentralizált, de ellenőrizetlen, azóta centralizált privatizáció folyik. Kupa Mihály pénzügyminiszte r úrnak a programja annak idején utalt rá, hogy célszerű lenne megint csak decentralizálni a privatizációs folyamatot. Mint hogyha ő azt javasolta volna, hogy állítsuk vissza azt a törvényi állapotot, amely 1990 februárja és júniusa között volt érvényben, csak nem működött a gyakorlatban, tehát decentralizált, de ellenőrzött privatizáció. Ezzel szemben nézzük meg, hogy ahány központi kezdeményezés született a Vagyonügynökség részéről, mindegyik csődbe ment. Csődbe mentek az úgynevezett privatizációs csomago k. Az első csomag – emlékeznek rá képviselőtársaim – 20 vállalat privatizációját írta elő. A 20 vállalatból tudomásom szerint a döntő többség nem került értelmesen privatizációra, ma is vergődnek ezek a vállalatok az akkori szabályok keretei között. A máso dik privatizációs csomag talán igazából meg sem indult, bár nagyon sokan szaladgáltak ennek az ügyében, s úgy tudom, hogy nagyon sok tanácsadó szervezet vett fel tanácsaiért már valamilyen pénzeket, de a privatizációra, főleg az eredményes privatizációra n em került sor. Elfogadtuk a kisvállalatok, kisvállalkozások privatizációjáról, az előprivatizációról szóló törvényt. Én azt hiszem, hogy a Parlament szavazott arról – egy képviselői interpelláció kapcsán – , hogy nagyon rossznak ítéli ennek a teljesítését. Azóta sem rendeződött a helyzet. Nagyon jó lenne, ha a most előttünk fekvő törvények talán meg is szüntetnék ezt a módszerét a privatizációnak. Ki kéne mondani, hogy nem sikerült, keressünk jobbat. Nem lehet centrálisan privatizálni 12 000 boltot, ez kider ült a gyakorlatból – vagy csak rosszul. Mondhatnám tovább az eddigi privatizációs módszereink tapasztalatait, ezt nem lehet egy viszonylag jól kodifikált törvénytervezettel a helyére rakni. Erről konzultálni, tárgyalni, egyezkedni kell a Házban jelen lévő valamennyi képviselőnek, valamennyi frakciónak. Az előttünk fekvő törvénytervezetekből már említettem, hogy mi szeretnénk egy néhány dolgot elfogadni, néhány dolgot javítani, és szeretném azt aláhúzni, hogy néhány dolgot pedig el szeretnénk utasítani. Ezen belül elsősorban a fölösleges újracentralizációs törekvéseket, ezzel összefüggésben az állami vagyonkezelő rt. létrehozását. El szeretnénk utasítani azt, hogy központi beavatkozások új módszerei alakuljanak ki a vállalatok belső életében felelősség nélkül . Ezek a törvénytervezetek megerősítik azt a folyamatot, hogy el lehet venni a vállalatoktól vagyonrészeket. Tessék mondani, ezért milyen felelősséget vállal bármilyen központi szerv? Tudomásom szerint nem kívánják a jelenlegi törvények a vállalati törvény t és az Alkotmányt hatályon kívül helyezni, amelyek a vállalatokat a rájuk bízott vagyonnal való gazdálkodással felhatalmazzák. Ezt a felhatalmazást mi ismételten meg akarjuk szegni. Azt hiszem, hogy ezzel is megakadályozzuk, hogy a vállalatok saját működé sükben hatékonyak tudjanak lenni. Elutasítjuk azt, hogy politikai megfontolásokból a vállalati vezetők kiválasztását egy teljesen centralizált megoldás alá helyezzék vissza. Nem vált be ez 20 évvel ezelőtt sem, és nem fog beválni
