Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat és az állam vállalkozói vag... - ELNÖK (Szabad György): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
1329 Üdvözöljük, hogy a törvényjavaslatban is benne van lényegében a társadalmi kontroll erősebbé tétele. Egy olyan szabályozás, amely ezt a társadalmi kontrollt jobban biztosítja, mint az eddigiekben. Lényegében ebbe a törvényjavaslatba megí télésem szerint beépül az állami vagyon védelméről szóló törvénynek a szelleme és egyes rendelkezései is. A törvényjavaslat ugyanakkor egy időbeli vonalat húz, mivel 1992. december 31ében jelöli ki azt a határt, ameddig az átalakulásoknak háromféle jogi m egoldása lehetséges, és ettől kezdődően már csak az Állami Vagyonügynökség – amely költségvetési szervként működik – fogja az átalakulást egyedül vezényelni. Itt aggályomat szeretném kifejteni, hogy helyese egy ilyen időpont kijelölése. Mert az eddigi tap asztalataink alapján ebben az igen fontos privatizációs témában voltak már határidők, amiket nem tudtunk betartani, illetőleg a gazdasági folyamatok nem voltak ezzel teljesen szinkronban. Úgyhogy én a magam részéről inkább annak örülnék, hogyha ilyen határ pont talán nem lenne kijelölve, esetleg csak a későbbiek folyamán, ha már felmérhetjük ennek a folyamatnak az alakulását. Mindenképpen üdvözöljük a harmadik törvényjavaslatot, amely szerint az összefüggő jogszabályok módosítása most egy külön törvényben je lenik meg. Ez is mutatja ennek az óriási horderejét és azt is, hogy milyen sok törvényt érint, mert a gazdaság egészét érintő törvénycsomagról van szó. Végül szeretném felhívni a figyelmet itt, az általános vitában egykét olyan gazdasági összefüggésre, am elyet mindenképpen figyelembe kell majd venni a törvényjavaslatok elfogadásánál, illetőleg a figyelemmel kísérésnél, elsősorban a parlamenti bizottságoknak. Az egyik ilyen összefüggés az inflációval kapcsolatos. Én elfogadom azt az alaptételt, hogy ez a pr ivatizációs irányzat – amennyire ez sikerre fog vezetni és nyilvánvalóan erre törekszünk és ebben hiszünk és bízunk – , ez tulajdonképpen az infláció nagymértékű csökkentését fogja valamikor eredményezni, de ehhez még soksok tényező együttes fennállása szü kséges. Tehát alaptételként én ezt el tudom fogadni, de fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a társadalmi tulajdon lebontásával nem feltétlenül arányosan mérséklődik az infláció, és ebben az átmenetben itt nagyon nagy veszélyek leselkednek, mert az átmen et során sajnos erősödhet is. A másik ilyen összefüggés egy piaci összefüggés. Ugye nyilvánvaló dolog, hogy a technikai munkamegosztás helyett, amely itt, ebben az országban úgy ahogy, valahogy érvényesült az elmúlt évtizedekben, most be kell következnie a piaci integrációnak, de integrációnak kell lenni, amelyet a piac vezényel a versenyszabályokkal együtt. És itt, a privatizációs folyamatban is, főleg az átmeneti időszakaszban erősen fennáll a monopolizálódás veszélye. Erre mindenképpen figyelemmel kell l enni, hogy ezt elkerüljük, mert a decentralizáció és a verseny kiszélesítése közt sem áll fenn feltétlenül a lineáris kapcsolat. Tehát ez egy ideális elképzelés lenne, hogy ahogy haladunk előre a privatizációval, úgy oldódnak meg ezek a gondok. Ezek sajnos így, közgazdaságilag nem igazak. Még egy ilyen összefüggésre hívnám fel a figyelmet: a tapasztalatok és a kisbefektetők szándéka általában azt mutatja, hogy a privatizációban részt vevők még azért nem érezték át eléggé, hogy itt tulajdonképpen miről van s zó. A kisbefektetők nem annyira tartós tulajdonra törekszenek, hatékonyan működő tartós tulajdonra, amire szükség lenne, hanem mielőbbi nyereségre számítanak, és ez is tulajdonképpen egy veszélyt jelent. Én úgy vélem, hogy közös összefogással arra kell tör ekednünk, hogy minél hamarabb megvalósuljon a tulajdonosi érdekeknek az intenzívebbé válása, hogy minél többen legyenek azok a vállalkozók, persze ehhez nyilvánvalóan pénz is kell, de a pénz és a tőke megjelenése is tulajdonképpen elég örvendetesen fejlődi k. Tehát hogy minél többen legyenek azok a vállalkozók, akik mint tulajdonosi érdeket képviselő gazdálkodó szervezetek jelennek meg egy olyan gazdaságban, ahol a verseny, a piac megfelelően működik, és ebben az esetben ezek a törekvések,
