Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Az ülésnap bezárása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
129 A megszüntetés szabályrendszere – 86., 99. § – teljességgel elfogadhatatlan; nem európai és nem magyar. Az úgynevezett felmondá si védettségek is korábbi pártállami hatósági koncepcióba illeszkednének. Gyakorlati szerepük – a 90. § (1) bekezdése c) pontjában, illetve annak kivételével – igen határozott. Tizenöt napos, illetőleg a tervezetben harminc napos késleltetés a felmondásnál . A szemlélet tehát pártállami, hatóságias, a munkáltató ilyen pozícióját, ügydöntő hatalmát kodifikálja. Persze már nem ugyanaz, mint a pártállamban, mert a centrális bürokrácia rendszer direktív irányítása már nem fogja le a munkáltató kezét, s a magánvá llalkozónak különösen jól jönnek az ilyen új lehetőségek. Az egész témakör szemlélete hibás, korszerűtlen, antihumánus, végül is az egész társadalom alapvető gazdasági és politikai érdekeivel áll szemben. Hangsúlyozandó a kollektíva jogi intézménye, különö sen az üzemi tanács testületi közreműködésének intézményesítése. Továbbá az üzemi tanács ellentmondási jogának tételes törvényi szabályozása, de nem a 90. § szellemében, hanem az üzemi tanácsnak a személyügyi tervezésben és az egyedi személyügyi döntésekbe n biztosított érdemi közreműködése alapján. Továbbá biztosítani kell, a felmondással kapcsolatos jogvita idejére – a bíróság által meghatározott és a törvényben megállapított szoros kivételektől eltekintve – a dolgozót a régi feltételek között a munkáltató köteles legyen foglalkoztatni. Végül, a rendkívüli felmondást nem vétkességi alapra kell helyezni és nem a munkáltató fegyelmi hatósági jogkörébe kell utalni, hanem lényegileg szerződésjogi intézménnyé kell tenni a munkavállaló oldalán kidolgozott garanci ális szabályokkal. Azok számára, akik képtelenek felfogni, hogy a munkáltató nem hatóság a dolgozó felett, s nincs joga őt elmarasztalni, álljon a következő három változat: 1. A dolgozót a felette álló vállalati appará tus hierarchikus rendszerében marasztalja el szerződéses partnere. 2. A dolgozót 4 – 5 alkalmazottat foglalkoztató maszek marasztalja el, megállapítja, hogy magatartása jogellenes és vétkes. És most képzeljék el, a dolgozó, mint szerződéses partner – végtére is az – , fogja magát és ugyanúgy akar eljárni partnerével, a munkáltatóval szemben. Tessék elhinni, nemcsak az utóbbi változat jogi képtelenség, hanem az előbbi kettő is az. Mindezek európai példák alapján jogilag megoldható problémák. Fel kell már hagyni az ázsiai despota, feudális szokásokkal! A munkaviszonyt hatósági, alattvalói viszony helyett érdekalapú jogintézményekre kell építeni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Mai mu nkanapunk végére értünk. Még további jelenkezők vannak, majd más alkalommal folytatjuk a vitát. Igen. Soós Károly Attila kér szót. SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én csak azt szeretném javasolni, hogy a bizottság, amely a mai határozatt al létrejött, meg kellene tartsa az alakuló ülését, és tisztelettel javaslom, hogy itt az ülésteremben azok a tagjai, akik most jelen vannak, most mindjárt gyűljenek össze. A javaslat Rózsa Edittől, a bizottság egyik tagjától származik. (Derültség.) Az ülé snap bezárása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Helyes. Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésnapunkat berekesztem. Viszontlátásra! (Az ülés 18 óra 2 perckor ért véget)
