Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 31. kedd, a tavaszi ülésszak 19. napja - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1207 Országgyűlés 5 államtitkári szavazattal és 1 képviselői többletszavazattal – aki a gépe miatt külön szavazott – 213 szavazattal 2 tartózkodás mellett a javasla tot részletes vitára bocsátotta. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása ELNÖK (Szabad György) : Soron következik a házasságról, a családról, és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező javaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása. Az előterjesztést 5219es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Balsai István igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Balsai István igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A családjogi törvény nagyon szűkkörű módosítását – amint egy interpelláció kapcsán ezt már ki tudtam fejteni – az Alkotmánybíróság egy döntése indokolja, amely éppen a mai nappal, tehát március 31ével helyezi hatályon kívül azt a szakaszát a jelenleg még hatályos családjogi törvénynek, amely a törvényes képviselő korlátlan perindítási jogáról rend elkezik azokban az ügyekben, amelyeket úgy szoktunk mondani, hogy "származásmegállapítás iránti perek". Az Alkotmánybíróság idézett határozata ugyanakkor természetesen lehetőséget ad és kifejezetten rá is mutat arra, hogy megfelelő törvényi garanciák mell ett ilyen védett esetekben, tehát garantáltan védett esetekben a vérségi származás kiderítése a törvényes képviselő útján már a gyermek, illetőleg a nem teljesen cselekvőképes személy tekintetében is lehetséges legyen. A javaslat tehát, amely a tisztelt Pa rlament kivételes és sürgős eljárása eredményeként ma remélhetőleg elfogadásra kerül, nem zárja ki a gyermek kiskorúsága alatt sem a származás és az apaság megállapításának a lehetőségét, figyelemmel arra, hogy ez az az életkor, tehát a kiskorú életkor az, amikor a gyermeknek a rendezett családi környezetre és a szülői gondoskodásra nyilván leginkább szüksége van. Ugyanakkor a másik esetben, tehát az apaság vélelmének megdöntése iránti ügyekben tudomásunk van arról, magunknak is – és az Alkotmánybíróság íté letét is egy ilyen eset alapján hozta meg – , hogy nem mindig szolgálják ezek az ügyek a kiskorú valódi érdekeit. Sok esetben az is valószínűsíthető, hogy a gyermek saját akaratából akkor, amikor már nagykorúvá válna, nem indítaná meg ezt az eljárást. Ilyen volt tehát az az ügy, amelyben az Alkotmánybíróság egy bírósági ítéletet is megsemmisített, mivel a kiskorú helyett és nevében az általa hét éve apaként ismert és szeretett személy ellen folyt az apaság vélelmének megdöntése iránti per. Ennek a javaslatna k értelmében tehát – amelyet most indokolok – a gyámhatóság a jövőben ezekben az ügyekben nem járulhat hozzá minden további nélkül, automatikusan a törvényes képviselő perindításához. Gondosan mérlegelnie kell, hogy a származás kiderítése, az apaság vélelm ének megdöntése valóban a kiskorú érdekében álle. Ennek a kérdésnek az eldöntésében természetesen kiemelt jelentősége van az anya és a vélelmezett apa nyilatkozatának, őket a döntéshozatal előtt a gyámhatóságnak meg kell hallgatnia, és azt is kiemeli a ja vaslat, hogy a gyámhatóság hozzájárulására csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor akkor, ha a szülők között a gyermek elhelyezése vitás. Ilyen volt az említett eset is, – ilyen esetben ugyanis az apaság vélelmének megdöntése nagyon sokszor csak esz köz a szülők közötti vita eldöntéséhez.
