Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 30. hétfő, a tavaszi ülésszak 18. napja - Bejelentés: Juhász Péter jegyző - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-től 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat ... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZAUTER RUDOLF (MDF)
1178 Tehát én az A) változatot, az 5326os módosító indítványom A) változatát látnám nagyon szívesen, de amennyiben a Parlament többsége számára ez túl erős, túl direkt megoldást jelentene, erre az esetre kidolgoztam két másik variációt. A B) vari áció arról szólna, az a megoldási alternatíva, hogy a termelőszövetkezetek a Kárpótlási Hivatal értesítése után képezzenek még 50%kal több tartalékot a második kárpótlási törvény kárvallottjai számára, hogy a kárvallottak erre is licitálhassanak. Amennyib en ez a megoldás is túlságosan direkt a parlamenti többség számára, erre az esetre kidolgoztam egy harmadik, enyhébb változatot, amely összhangban áll az első kárpótlási törvénynek az elveivel. Az első kárpótlási törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a földl icitálásra akkor lehet sort keríteni, ha a kárpótlási jegyek 30%át a Kárpótlási Hivatal már kipostázta. Ez azt jelenti, hogy az első kárpótlási törvény sem várja be az összes, első kárpótlási törvény által érintett kárpótlásra jogosult számára a jegyek ki postázását, csak 30%uknak kell meglenni, s elkezdődhet a földlicitálás. Én úgy gondolom, a minimum az lenne, hogy ezt az elvet a második kárpótlási törvényben is érvényesítsük, és módosító javaslatom C) változata azt javasolja, hogy a földlicitálásra akko r kerüljön sor, akkor kezdődhessen el a földek kárpótlási jegy ellenében történő licitálása, amikor a második kárpótlási törvény kárvallottjainak 30%a is megkapta a kárpótlási jegyet. Úgy gondolom, ez a minimum, ahol meg tudnánk egyezni abban, hogy az esé lyek körülbelül hasonlóan alakulnak mind az első, mind a második kárpótlási törvény kárvallottjai esetében. Én bízom abban, hogy képviselőtársaim megértik azt az érvelést és azt az érzelmet, amit azoknak az embereknek a sorsa vált ki, akikről én beszéltem, akiket a történelem viharai nagyon keményen érintettek az elmúlt években. És nagyon nem lenne szerencsés, ha a mostani, demokratikusan megválasztott Parlament valamilyen hátrányos megkülönböztetést eredményező törvényt alkotna, még akkor is, ha természete sen ez nem szándékosan történne, hanem mint már említettem, az időtényező vonatkozása játszana ebben komoly szerepet. Még egy rövid megjegyzésem lenne, és ez már nem az én módosító javaslatom kapcsán. Szauter Rudolf képviselőtársam és mások módosító javasl atot dolgoztak ki, hasonlóan hozzám. Ez a módosító javaslat szintén a magyarországi németséget érinti, és arra vonatkozik, hogy azokat az embereket, akiket egy második világháborút követő törvény kollektíven elítélt azért, mert korábban a Volksbundnak vagy az SSnek voltak a tagjai, ezeket az embereket egyéni elbírálás alapján részesítsék kárpótlásban a második kárpótlási törvény kapcsán. Én a magam részéről támogatom ezt a módosító javaslatot, de azt is megjegyzem, tisztában vagyok azzal, hogy nagyon nehéz különválasztani, mikor volt valaki személyesen bűnös abban, hogy részt vett önkéntesen a német SS fegyveres alakulataiban, vagy mikor került sor kényszersorozásra. Még egyszer: én támogatom az ő javaslatukat, de úgy gondolom, itt nagyon fontos egyéni mérl egelésekre is sort kell keríteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Szauter Rudolf képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Felszólaló: Szauter Rudolf (MDF) SZAUTER RUDOLF (MDF) Elnök Úr, kö szönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az asztalon fekvő hosszú nevű törvényjavaslatot röviden második kárpótlási törvénynek fogom nevezni. A törvénytervezet általános vitája során kifejtettem azt, hogy az előterjesztés szellemével, szándékával egyetért ek, jónak tartom. Ezt a véleményemet – bár vitatom a tervezet egyes kitételeit – továbbra is tartom. Sőt, ezt a véleményemet látszik alátámasztani az a tény, hogy bár nagy jelentőségű a tervezet, bonyolult időszak problémás ügyeiről intézkedik, mégis viszo nylag kevés a módosító indítvány.
