Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 30. hétfő, a tavaszi ülésszak 18. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az állam vállalko... - ELNÖK (Szabad György): - UGRIN EMESE, DR. (FKgP)
1165 Végülis az ellenérvek kérdéseivel foglalkozva kevés idő marad a privatizációs csomag méltatására. Röviden: a Kereszténydemokrata Néppárt azt tartja a privatizációs csomag legfőbb érdemének, hogy figyelembe veszi a privatizáció helyes és reális ütemezését, megvalósítja az előbb és a később privatizálásra kerülő, valamint a végleg állami tulajdonban maradó vállalatok rugalmas kategorizálását, keresi az állami tulajdon korszerű kezelési formáit, és célul tűzi ki az állami vagyon hatékonyabb üzemeltetését, össz hangba hozza a privatizációs folyamat jogszabályait, és az eddigi tapasztalatok alapján tökéletesíti a folyamatot. Ezeknél az előnyöknél fogva a kereszténydemokraták egyetértenek a törvényjavaslatokkal. A tapasztalatok, illetőleg ezeknek a törvényjavaslato knak a jövője szempontjából ennél az egyetértésnél sokkal fontosabbnak tartom azonban, hogy úgy látom, hogy az ellenzék aggályai ellenére sincs áthidalhatatlan szakadék az ő nézeteik és a törvényjavaslatokban tükröződő nézetek között. És úgy gondolom, hogy ez a körülmény esetleg biztató jövőt ígér a törvényjavaslatoknak. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik a kisgazda Ugrin Emese képviselőcsoportvezető mint vezérszónok. Tessék parancsolni. Felszólaló: Dr. Ugrin Emese a Független Kisgazdapárti képviselők 10 tagú csoportja nevében UGRIN EMESE, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan privatizációs csomag áll előttünk, amelyet már nagyon régen várt azt hiszem, az egész Ház, és talán a rendszerváltás egyik leg fontosabb fázisát fogja megindítani. Úgy gondolom, hogy olyan kérdésekről kell beszélni ennek a privatizációs csomagnak a kapcsán, amelyek nem egyértelműen csak közgazdasági, hanem politikai kérdések is. Meggyőződésem, hogy ez a privatizációs csomag megpró bál azokra a kérdésekre válaszolni – mégha nem is teljesen – , amelyek az eltelt években a közgazdászokat és a politikai pártokat egyaránt foglalkoztatták: hogyan lehetne tulajdonreform helyett valóságos tulajdoni átalakítást megvalósítani ebben az országba n. A különböző elképzelések és alternatívák, amelyek az eltelt években a vita tétjét alkották, úgy gondolom, hogy valahol összetalálkoztak ezekben a törvényekben, és végül is minden olyan alternatívát megpróbál a törvény sűríteni, amelyet korábban egyik va gy másik politikai vagy gazdasági koncepciót képviselő irányzat megvalósított. A tulajdoni átalakulásnak két nagyon fontos tétje és célja van, és úgy érzem, hogy ez határozza meg a Kisgazdapárt álláspontját is, amikor ezekről a törvényekről véleményt alkot . Első kérdés, amelyre Füzessy Tibor képviselőtársunk is utalt már, hogy a gazdaság racionális működését akadályozó korlátokat lebontsuk, és a gazdaság középpontjába a tőke és a vállalkozó értékteremtő működését helyezzük. A másik, ami tá rsadalmi célként jelenik meg, úgy gondolom, hogy a középrétegeknek, az anyagilag független polgárságnak a megteremtése és e réteg kiszélesítése a legfontosabb cél. A privatizáció általunk is felvállalt és támogatott folyamata tehát eszköz egy új, szociális an érzékeny magyar társadalom és gazdaság megteremtése érdekében. Ennek a felfogásnak a jegyében szeretnék néhány gondolatot, s talán kritikát is elmondani az előttünk fekvő törvényről. Hiányoljuk azt, hogy a törvénytervezetek, e három törvénycsomag, nem e gyütt került be a Ház elé a vagyonpolitikai irányelvek és az államháztartási törvény tervezetével. E hiányosságnak tulajdonképpen az a következménye, nagyon nehéz eldöntenünk azt, hogy milyen alapelvek alapján próbáljuk majd a privatizációt lebonyolítani, megtörténtté tenni. A törvénytervezet megítéléséhez tehát ezek hiányoznak, mert úgy gondoljuk, hogy egy olyan nagyléptékű átalakításhoz, mint az állami tulajdon vagy az ezekhez kapcsolódó jogok és