Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 30. hétfő, a tavaszi ülésszak 18. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - BORZ MIKLÓS (FKgP)
1155 Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársai mat, kedves vendégeinket, a rádióra és a képernyőre figyelő minden honfitársunkat. Tavaszi ülésszakunk 18. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és Juhász Péter jegyzők lesznek segítségemre. Egyben engedjék meg, hogy valam ennyiünk nevében külön is köszöntsem Juhász Pétert, aki először tesz eleget jegyzői kötelezettségeinek. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésünkről távolmaradását előzetesen 20 képviselőtársunk jelentette be. Kérem annak jelzését, ha valamelyikük mégis m eg tudott jelenni, gépe bekapcsolása végett. (Vásárhelyi Miklós jelentkezik.) Vásárhelyi Miklós gépét kérem bekapcsolni. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az igazolt képviselők száma jelenleg 384, így a határozatképességhez 193 képviselő jelenléte szük séges. Most jelenlétellenőrzést tartunk. Kérem, nyomják meg az "igen" gombot. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a jelentkező két államtitkárral együtt a jelenlévő képviselők száma 251. Vásárhelyi Miklós gépe még nem működik, tehát 252. (Palkovic s Imre és Bratinka József jelentkezik.) Gépének bekapcsolását kéri Palkovics Imre és Bratinka József. Köszönöm. Napirend előtt ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt rendkívüli ügyben szólásra jelentkezett a kisgazda Borz Miklós képvi selőtársunk. Borz Miklóst illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Borz Miklós (FKgP) BORZ MIKLÓS (FKgP) Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Tegnap, március 29én volt évszázadunk talán legnagyobb magyarjának, Mindszent y József bíboros hercegprímás születésének 100. évfordulója. Ezekben a napokban gyűléseken, emlékhelyeken, templomokban tartottak számos helyen megemlékezést. Úgy érzem, hogy a magyar Országgyűlés sem maradhat ki ebből a megemlékezésből. Mindszenty József veszprémi püspökként Serédi Jusztinián hercegprímás halála után 1945. október 7én vette át az akkor még nemcsak egyházi, hanem közjogi méltóságot is jelentő esztergomi hercegprímási széket. Esztergom polgársága örömujjongással, diadalkapuval üdvözölte az új hercegprímást. Működése alatt markánsan foglalt állást mindenfajta diktatúra ellen. Az emberi szabadságjogok legfontosabb ismérvének a vallás, a szólás, a sajtó, a gyülekezés és az oktatás szabadságát tekintette. Az első összeütközése a kommunisták befo lyása alatt álló koalíciós kormánnyal az egyházi iskolák erőszakos államosítása miatt történt. Világosan látta – ami később be is következett – , hogy ha az iskolákat az egyházak kezéből kivéve az állam kezébe adják, ez azt fogja eredményezni, hogy a lelkii smereti szabadság címszó alatt deklarált, a világnézetileg semleges iskola annak pontosan az ellenkezőjét, a vallások erőszakos elnyomását fogja eredményezni. Világosan látta, hogy az iskolák az ateizmus terjedésének szócsöveivé fognak válni. 1948. decembe r 26áig folytatta a szovjet szuronyokra támaszkodó hatalommal a szélmalomharcát. Az ÁVH lefüggönyzött autóiban a prímási palota előtt posztoló pribékek több hónapos őrzés után a szeretet ünnepét, a karácsonyt tartották a legalkalmasabbnak a hercegprímás l etartóztatására. Ezután következett az egész művelt világ megdöbbenésére a közismert koncepciós per, amelynek végeredménye életfogytiglani fegyházbüntetés volt.
