Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
1094 marad más hátra a magyar fél számára, mint felbontja egyoldalú nyilatkozattal, illetve m egszünteti az 1977. évi vízlépcsőszerződést. A negyedik eleme a döntésnek, hogy a magyar Kormánynak természetesen késznek kell lennie ezt követően az előállott helyzet rendezésére. Az ökológiai rehabilitációra egyrészről, a hajózás biztosításához szükséges együttműködésre, az árvízvédelem biztosításához szükséges együttműködésre. Azt is meg kell mondani, hogy ez súlyos milliárdokat fog jelenteni, de az a közmeggyőződés és a szakemberek meggyőződése, hogy ez kisebb kár, mint ami előállna akkor, ha azok az ök ológiai veszélyek valósággá válnak, amelyek az üzembehelyezésből származnak. Magyarul, az ország lakossága 45%ának ivóvize kerülhet veszélybe, mely anyagi következmények megbecsülése szinte lehetetlen már. Az ötödik eleme ennek a dönté snek, hogy ez nemcsak csehszlovák – magyar ügy. Már most is világos, hogy ennek az ügynek európai dimenziói, nemzetközi dimenziói vannak. Különösen azok lesznek, ha a felmondás folytán, a megszüntetés folytán jelentős feszültség alakul ki itt KözépEurópában , ahol elég baj van, mint tudjuk. Ezért a Magyar Kormány az Európai Biztonsági Értekezlet tagállamainak kormányaihoz fordult, az európai közösséghez fordult, az Egyesült Nemzetekhez fordult, a Dunabizottsághoz fordult, az Európa Tanácshoz fordult, vázolva a magyar pozíciót, kérvén annak megértését, és kérvén támogatást, együttműködést is abban, hogy a másik fél vállalja ezt a háromoldalú vizsgálatot nyílt sisakkal, a moratórium elfogadásával. Tájékoztatnom kell az Országgyűlést, hogy ennek a diplomáciai mi ssziónak, amit a Kormány evégből megkezdett, jórészt magam abszolváltam, az a tapasztalata, hogy szimpátiával fogadták a magyar álláspontot ezekben az országokban kormányfők és miniszterek. A legpregnánsabb talán, amit meg kell említenem, az Európai Gazdas ági Közösség elnökhelyettese, Andrisson alelnök úr, aki a külügyminisztere – hogy úgy mondjam – az Európai Gazdasági Közösségnek, a következőkben foglalta össze a reakcióját a magyar kezdeményezésre: 1. Európai ügynek tekintik ezt már most. 2. Fontosnak ta rtják ehhez képest, hogy létrejöjjön ez a háromoldalú vizsgálat, és ennek eredményeként valamilyen ésszerű, békés feloldása az államközi vitának. Ehhez szakértőket, tudósokat fognak jelölni, készek ezt a jelölést az EK részéről biztosítani. Amit követően a két fél jelöli majd a jelöltlistából azokat a személyeket, akik a harmadik oldalt jelentik majd ebben a háromoldalú vizsgálatban. De azt is közölték, hogy csak azzal a feltétellel vesz ilyen értelemben részt, tehát szakértői, tudományos, technikai szinten az EK ebben a vizsgálatban – tehát nem mint valamiféle döntőbíró, nem mint valamiféle politikai tényező – , ha a két ország között a moratóriumra nézve létrejön megállapodás a visszafordíthatatlan cselekményeket illetően. Ez tehát, ez az öt pont, ami felől a Parlamentnek felelősen kell ma döntenie. Ezt tartalmazza a határozati javaslat. Én azt gondolom, hogy ez világos beszéd. Ehhez képest a nagyon sok indítványt illetően, amelyek bővítik, cizellálják, kicsit bonyolítják, vagy bonyolítanák a határozatot, az okra nézve én azt javasolom, hogy azokat mellőzzük, mert csökkentik a döntés, az állásfoglalás egyértelműségét, határozottságát. Ez nem vonatkozik azokra a javaslatokra, amelyek ezt célozzák, az egyértelműség fokozását, a határozottság fokozását. Befejezés ül a következőket szeretném még mondani: ha szimpátiával találkoznak külföldön a magyar kezdeményezések, mert ott európai utat próbálunk választani, mert kerülni kívánjuk a feszültséget, akkor azt hiszem, természetesnek lehet tekinteni azt az elvárást, hog y ezt a szimpátiát az Országgyűlés részéről is élvezze a határozati javaslat.
