Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 23. hétfő, a tavaszi ülésszak 16. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat határozathozatala - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
1008 vagyis a vállalkozás teherbíróképességétől függően ettől a kollektív szerződésekben vagy a munkaszerződ ésekben a dolgozókra nézve kedvezőbb irányba mindig el lehet térni. A törvényjavaslat alapvetően új szabályokat tartalmaz a munkavállalók szervezetei tekintetében is. Szabályozza a munkavállalók participációs jogait és az ennek gyakorlására hivatott üzemi tanácsot. Az üzemi tanáccsal kapcsolatban számos olyan módosító indítvány érkezett, amely az előterjesztéstől lényegesen eltérő koncepción alapul. Megítélésem szerint azonban, figyelembe véve a szakszervezeti mozgalom aktuális magyarországi állapotát és sa játosságait, a javaslat szerinti üzemi tanácsra vonatkozó szabályozás mellett kell állást foglalnunk. Ez az üzemi tanács nem gyakorolhat munkáltatói jogokat, feladata alapvetően a klasszikus értelemben vett részvételi jogosultságokra szorítkozik. Ezzel szemben a szakszervezetek számára biztosítani kell a javaslatnak megfelelően az érdekvédelmi jogosítványokat. Ennek az érdekvédelmi jogosítványnak egyik fontos eleme a kollektív szerződés megkötése. Ebben a vonatkozásban a javaslat két változatot tar talmaz, és ezek közül az Érdekegyeztető Tanács, illetve a Kormány, majd a bizottságok is egyértelműen az A változat elfogadását támogatták. A vitában többen javasolták az Érdekegyeztető Tanáccsal, illetve a szakszervezetekkel kapcsolatban a részletesebb sz abályozást. Ezek a jogi rendezésre irányuló igények az esetek jelentős részében általánosságban véve megalapozottak voltak ugyan, de egy ilyen jellegű, teljességre törekvő szabályozás már túlfeszítette volna a munka tövénykönyv kereteit. E törvényben ugyan is mind a szakszervezetek, mind pedig az Érdekegyeztető Tanács tekintetében csak a munkaviszonnyal összefüggő kérdések szabályozhatók, de ezek rendezése elengedhetetlen, és meg is történt. Az ezen túlmutató szabályokat vagy más törvényeknek, vagy az Érdeke gyeztető Tanácsban a szociális partnerek megállapodásának kell meghatároznia. Szeretnék röviden szólni az MSZP képviselői néhány indítványáról. Az MSZP képviselői mind a plenáris ülésen, mind a bizottsági viták során kifogásolták a törvényjavaslatnak a sza kszervezeti vétóra vonatkozó szabályait. Álláspontjuk szerint ezt a javaslatban foglaltakhoz képest lényegesen tágabban kellene megfogalmazni. Véleményem szerint azonban a vétó intézményét már nem a megszületéskori helyzetnek megfelelően kell megítélnünk. A mai helyzet ugyanis egy egészen más kapcsolatot feltételez a munkáltató és a szakszervezet között. A vétó megítélését alapvetően és elsődlegesen a hozzá fűződő felfüggesztő hatály befolyásolja. Ennek pedig lényege az, hogy a kifogásolt intézkedést mindad dig nem lehet végrehajtani, amíg a felek egyezségre nem jutottak, vagy tőlük független döntés nem született. Ezért lényegesen különbözik a helyzet a tekintetben, hogy jogellenesség vagy érdeksérelem miatt kerüle sor a vétóra. A munkáltató és a tulajdonos alapvető jogainak sérelmét jelentené megítélésem szerint, ha a szakszervezet a megítélése szerint dolgozói érdeket sértő intézkedés ellen felfüggesztő hatályú vétót emelhetne. Az érdeksérelem tekintetében ugyanis lehetetlen olyan bírósági döntést előírni, mint ami a jogellenesség tekintetében a vitát egyértelműen föloldja. Márpedig ha ilyen döntés az érdeksérelem tekintetében nem születhet, és a vétó miatt az intézkedés nem hajtható végre, ez a tulajdonnal való rendelkezés alkotmányos sérelmét jelentené. Mi nderre tekintettel tehát a szakszervezeti vétójog fenntartását kizárólag a jogellenes munkáltatói intézkedés vonatkozásában tartom megengedhetőnek. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakértői a tövényjavaslat véleményezésekor több ízben értetlenségüknek adtak hangot általában a vétó intézményével kapcsolatban. Ezt ugyanis a piacgazdaságtól idegen intézményként tartják számon.
