Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 30. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 9. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
888 államigazgatás költségeit mérsékeljük és csökkentsük, amelyet – majd később elmondom – de el is fogadtunk, mert egybeesik a Kormány szándékaival. A vitában – mielőtt rátérnék arra, hogy mit fogadtunk el és miért – felmerült néhány olyan kérdés, amelyikre külön szeretnék kitérni, nem annyira f ontossági sorrendben, hanem azért, mert félreértésekre adhat okot. Az első: SzentIványi képviselő úr által felvetett ominózus 5. §, amelyik arról szól, hogy az állami költségvetés garanciát vállal összeghatár nélkül… Bocsánatot kérek. Szigethy, bocsánat, Szigethy képviselőtársam felvetése. …garanciát vállal nemzetközi bankok és a Magyar Exporthitel Garancia Részvénytársaság javára összeghatár korlátozása nélkül. Szeretném elmondani, hogy akár az Európai Beruházási Bankról, akár a Világbankról van szó, akár az új londoni Atthalie Bankról, ezeknek az alapszabályában benne van, amelyhez a Magyar Köztársaság csatlakozott, és amelyet ez az Országgyűlés kihirdetett, hogy az általuk nyújtott hitelekhez, ha az nem magánszemélyekhez megy – az Atthalie Bank esetében fordulhat ez elő – az igénybe vevő állam köteles garanciát vállalni és ezt vállalja. Tehát ha például mi felveszünk 100 millió dolláros hitelt privatizációs kölcsönként a Világbanktól, akkor ezt a 100 millió dollárt az állami költségvetésen át kell futtatn i és erre a visszafizetésre garanciát vállalunk. A korlátlan kifejezés ebben az esetben sajnos, nem jelent korlátlan forrást, mert a Világbanktól, Beruházási Banktól, az Atthalie Banktól elég korlátozottan tudunk felvenni, tehát ez nem jelenti azt, hogy az állami költségvetés eladósodik emiatt. Ez egy formális garancia, soha semmilyen problémánk nem volt ezzel. Az Export Garancia Részvénytársaság, amely november 1jével működik, 6 milliárd forintos alaptőkével rendelkezik. A célja az, hogy az exportot garan tálja olyan területeken, ahol a politikai és gazdasági rizikó egyaránt óriási, és ennek a 6 milliárd forint alaptőkének megfelelően vállalunk garanciát. Tehát ez sem egy korlátlan garancia. Ezt azért szerettem volna elmondani, nehogy félreértés legyen, hog y a költségvetés most eladósodik emiatt, hogy olyan garanciákat vállal. A másik, amiről szeretnék beszélni, ez a felsőoktatás, kutatás költségvetési kezelése vagy kormányzati kezelése. Meghallgattam ez ügyben is, hogy a Kormány csak sodródik, nincs koncepc iója és nincs elgondolása. Szeretném elmondani, hogy a Tudományos Akadémiáról szóló törvény elkészült, a felsőoktatásról szóló készül, az innovációs törvény előkészítés alatt áll, tehát egy komplex egységről lesz szó, amelyik rendezi hosszú távra a viszony okat, a gazdálkodást, lehetőséget és kötelezettséget. Ami a felsőoktatást illeti, van szerencsém tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a rektori konferenciával megállapodtam abban, hogy egy 5 – 7 éves fejlesztési program kidolgozását finanszírozzuk, am ely program 1993tól kezdődik és amelynek eredményeként öt év alatt 160 ezer fővel növekszik a felsőoktatásban részt vevők száma, megfelelő pénzügyi fedezet és források biztosításával. Ezt azért tartottam fontosnak, mert ez hozzátartozik az új Magyarország felépítéséhez és hozzátartozik ahhoz is, amiről Tamás Gáspár Miklós beszélt, hogy a magyar értelmiséget ne engedjük ki, tartsuk itt, fizessük meg, képezzük, minél több legyen. (Taps a jobb oldalon.) Végül a harmadik dolog, amiről általánosságban szeretnék beszélni és rendkívül vitatott volt sok szempontból, sokoldalúan, ez a költségvetés és a társadalombiztosítás kapcsolata. Először is szeretném elmondani, hogy senkinek ne legyen kétséges és kérdéses, hogy ha egy ilyen társadalombiztosítási rendszer van, a mi kötelező, állami, stb., stb., akkor az állam anélkül, hogy állandóan becsületszót vállalna, ott áll a rendszer mögött és szükség esetén, ha szükséges, teljesíti a kifizetéseket, akár azt mondja, hogy igen, akár nem, mert kérem ez már nem gazdasági ügy, hanem ez egy etikai, becsületbeli ügy. Teljesen világos. Tehát a nyugdíjak ki lesznek fizetve, akár van bevétel, akár nem és így tovább. Ez a dolog egyik oldala. A másik oldala: az Országgyűlés hozott egy nagyon bölcs határozatot a társadalombiztosításról, amivel megteremtette a valódi önállóságot, önkormányzatot fog telepíteni rá, egyelőre felügyelő bizottságot és nekünk a Kormányban – nekem különösen – az a felfogásom, hogy ha valaki önálló önkormányzati formában óhajt működni, akkor talán valami felelőss éget is vállaljon ehhez az
