Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülésnap bezárása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
882 szolgálnak, hogy már munkanélkülivé vált emberek vállalkozókként lehetőséget kapjanak arra, hogy megpróbáljanak önálló egzisztenciát teremteni. Erre a foglalkoztatáspolitikai csomagra megta karításainkból 2 milliárd forintot indítványoztunk elkölteni. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ebben sem sikerült megegyezni a Kormánnyal. Valamilyen csodában bízva Kormányunk úgy gondolja, hogy nem lesz szükség a foglalkoztatáspolitikai alap megemelt össz egére. A harmadik lényeges területe módosító indítványainknak, ahol javulást kívántunk elérni: a szociálpolitika. Erre külön önálló javaslatot készítettek ezzel foglalkozó képviselőtársaim, ahol a szociálpolitikai rendszer működőképességének és továbbfejle sztésének javítására teremtették meg a lehetséges kezdeti lépéseket, amelyek minden bizonnyal később úgy is meg fognak jelenni a kapcsolódó törvényekben. Itt talán módunk, lehetőségünk lett volna, hogy bizonyos első lépéseket megtegyünk. Sajnos, ebben sem sikerült konszenzusra jutni a Kormánnyal. Ezen kívül két olyan tételt szeretnék még megemlíteni, ami nem kapcsolódik konkrétan semelyik csomaghoz, önmagában él. Az egyik az, hogy a községek támogatására szánunk a Kormány által biztosított személyijövedelemadókiegészítéshez képest egy emeltebb összeget, lakosonként 4 300 forint helyett 4 600 forintot – azért, hogy a városok és a községek közötti támogatásbeli különbség valamilyen módon szűküljön, és azért, hogy megint csak egy lehetséges reformkoncepció els ő néhány lépését meg lehessen tenni, át lehessen alakítani az önkormányzati finanszírozási rendszert olyan értelemben, hogy minél inkább önjárók, önellátók lehessenek az önkormányzatok egyfelől, ne az Atól Big terjedő normatívákon keresztül, mesterkélten támogassa a Kormány, az állam az önkormányzatok működését, ugyanakkor a saját lehetőségekben meglévő differenciákat valamilyen módon a társadalmi szolidaritás mégis próbálja kezelni és kiegyenlíteni. Az utolsó tétel, amelyet említeni szeretnék: mindenképp en indokoltnak tartjuk, hogy az új Dunahíd megépítésére jelentős előirányzat szerepeljen a költségvetésben. Ebben valamelyest közeledett a Kormány álláspontja és a mi álláspontunk. A Kormány is elfogadott egy összeget, ha nem is azt, amit mi indítványoztu nk ebben a kérdésben. Én tehát összefoglalóként azt szeretném leszögezni, hogy képviselőcsoportunk törekedett arra, hogy ha már az következett be, hogy ilyen módon, ennyi idő alatt, és egy ilyen rendszerű, vagy rendszerében nem igazán változó költségvetés került a tisztelt Ház elé, akkor próbáljunk meg olyan értelmű indítványokat tenni, amelyek ezen a lehetséges kereten belül képesek javításokat elérni. Semmiképpen sem azt kértük számon a Kormányon – amikor arról beszéltünk, hogy nem dicsekedni való a költs égvetése – , hogy nem egy gazdag Télapó, aki mindenkinek bőségesen tud hullajtani a puttonyából és mindenki igényeit és kívánságait ki tudja elégíteni. Természetesen nem ez volt az elvárásunk! A mi elvárásunk az volt, hogy biztosítsa a létező közössé gi fogyasztási rendszerek működőképességét, hogy megjelenjenek benne az államháztartási reformkoncepció elemei és abba az irányba érezhető elmozdulás történjék, és az, hogy egy ilyen kiélezett helyzetű évben, amikor a jövő évi költségvetést tárgyaljuk, akk or valóban alaposan, bőven megfontolva az egyes tételeket és minden fillér létjogosultságát, alapos és tárgyszerű vitára legyen lehetőség. Mivel végül is ebben nem sikerült igazán áttörést elérni és az általam felsorolt indítványaink többségében nem sikerü lt kompromisszumot sem találni a Kormánnyal, ezért nyilván ki kell jelentenem: nem állt módunkban, hogy elfogadjuk ezt a költségvetési törvényjavaslatot! Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.) Az ülésnap bezárása ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
