Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
839 A Fiatal Demokraták Szövetsége ezt az előirányzatot messzemenően támogatja, azonban néhány, ezzel az előirányzattal kapcsolatos aggályunknak szeretnénk hangot adni. Ezek pedig alapvetően nem rendőri szakmai vagy sokkal kisebb r észben rendőri szakmai kifogások, sokkal inkább pénzügytechnikai, költségvetési kifogások. Ami az előbbieket, tehát a rendőri szakmai kifogásokat vagy aggályokat illeti, annyit szeretnék mindenképpen megjegyezni, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság új ki képzési elképzelései szerint az újonnan belépő rendőrök – tehát mind a 3000 új rendőr – a korábbi állapothoz képest, amikor ezek az új rendőrök egy alig 10 hetes kiképzésen vettek részt, több hónapos kiképzés alá esnének. Ennek megfelelően tehát jó, ha azz al az illúzióval leszámol mindenki, hogy ennek a 3 ezer rendőrnek a felvétele rögtön, néhány héten belül érezhetően javítani fogja azt a biztonságérzetét a polgároknak, hogy rettentő sok új rendőr fog megjelenni az utcákon, rettentő jól kiképzett, jól fels zerelt és kiváló képességekkel bíró rendőr fog járőrözni és nyomozni a bűnelkövetők után. Valószínű, hogy ennek a háromezer új rendőr felvételének és kiképzésük után a mindennapi szolgálatba való beállásuknak az első eredményei 1992. év végén vagy '93 elej én fogja éreztetni a hatását, ami természetesen nem baj, csak mindenképpen fontos elmondani, hogy nem valami csodaszer, nem valami egyedüli gyógyír ez a másfél milliárd forint, aminek a következtében 3000 új rendőrt tud – még egyszer mondom – a Belügyminis ztérium alkalmazni. Ami pedig a költségvetési kifogásokat, vagy inkább ezeket a pénzügytechnikai kifogásokat jelenti, azzal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy a Belügyminisztérium fejezetével foglalkozó költségvetési fejezeti szöveges indoklás a zt tartalmazza, hogy ez a másfél milliárd forint a felvételre kerülő rendőröknek mind a béralapját, mind a béralap társadalombiztosítási vonzatát, mind a szolgálatba lépő új rendőrökkel kapcsolatban felmerülő dologi költségeket fedezi. Ezzel kapcsolatban a nnyit mindenképpen fontos megjegyezni, hogy ez az állítás sajnos nem derül ki azokból a táblázatokból és a költségvetés I. számú fejezetéből sem, illetve ennek az I. számú fejezetnek a magyarázataként szolgáló adatsorból. Tudniillik már eleve ott igen nagy problémák vannak, és ez egy fontos aggályt jelent, hogy mihez képest fog felvenni a Belügyminisztérium 1992ben háromezer új rendőrt: a költségvetési törvény különböző körleteiben meglévő különböző táblázatok legalább háromféle adatot tartalmaznak, hogy 1 991 végén ténylegesen hány rendőr is szolgál Magyarországon. Ezek között az adatok között több százas az eltérés. Az egyik adat szerint a rendőri állomány a polgári alkalmazottakkal együtt: 32 922, a másik adat szerint: 32 592, míg egy felmérés szerint, ho gy pontos adatot mondjak: 32 941. 1992 végére a háromezer új rendőr alkalmazásával az egyik adat szerint 37 350 lesz a Belügyminisztérium alkalmazottainak a száma a polgári alkalmazottakkal együtt, míg egy másik adat szerint ez a szám 37 020 lesz. Na most, ez az adat ez azért nagyon fontos, mert ezek az adatok – még egyszer mondom – a rendőri állomány és a polgári alkalmazottak számát együttvéve mutatja. Na most, azok a felmérések, amik az elmúlt egy évben születtek, mind azt mutatták, hogy a Belügyminiszté rium személyi állománya egy szempontból nagyon rossz összetételű: túlságosan magas a polgári alkalmazottak száma, ahogy a számokból is kiderült: körülbelül 23%a a Belügyminisztérium állományának polgári alkalmazott. S ezen mindenképpen változtatni kéne. A kárhogy nézem ezeket a számokat, ezekből körülbelül az derül ki, hogy a háromezer új rendőr alkalmazása mellett 500 – 600 – 700 – 800 – 1100 új polgári alkalmazott alkalmazására is sor kerül. Ennek a béralap és társadalombiztosítási vonzatát sehol nem találja meg az ember a költségvetésben, mert az 1991es tényszámokhoz képest pusztán a tízszázalékos bérautomatizmussal felszorzott összeg, plusz ehhez az összeghez a másfél milliárd forint hozzáadásával tudunk eljutni az 1992es előriányzat számához. Igen értetlenül állunk az előtt, hogy akkor ténylegesen az a négyezres növekedés, ami a Belügyminisztérium állományát jelenti, azaz a háromezer rendőrön felül miért jelent ezer új polgári alkalmazottat, amikor – még egyszer mondom – már most is, 1991ben is sok a