Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABAD GYÖRGY, DR. az Országgyűlés elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
822 A másik dolog, amit idéznem kell, a Kormány, szintén a Kormány anyaga, az Érdekegyeztető Tanács részére készítette november végén, kics it frissebb az anyag, ebből következően azt mondja ki: A foglalkoztatottak átlagos létszáma 1992ben várhatóan legalább 5%kal csökken a struktúraváltás felgyorsulása, a csődtörvény hatása, a privatizáció erősödése, a termelés racionalizálása, hatékonyságá nak növekedését szolgáló vállalati intézkedések következtében. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd jegyezzem meg: novemberi adatok alapján 7,3%nál tartunk munkanélküliségi rátában. Ez közel 8%, a mostani 7 és fél %nál nagyobb arányra fog emelkedni az év végé vel, amihez ha hozzáadunk 5%ot, akkor egy 12 és fél, 13%os munkanélküliségi ráta jön ki. Ezzel szemben az összes prognózis, ami ezek elkészítéséhez kapcsolódó költségvetési fedezet és járulékfedezet, 11%os prognózisra épült, ami látható módon már most f elborult. Hadd jegyezzem meg, tisztelt képviselőtársaim, itt nem néhány forintról van szó, itt tízmilliárdokról van szó. Ha vesszük azt a prognózist, ami szerintem a kormányzati tárca által is egyértelműen felborult – annál is inká bb gondolom, hogy felborult, mert már 12%os prognózist eljuttattak hozzánk a minisztérium képviselői a vita során – tehát, ha 11%os prognózist veszünk, akkor a szolidaritási alap várható hiánya 11,17 milliárd forint lesz az 1992es évben. El kell azt mon djam, hogy ugyan 10%os költségvetési garancia áll a szolidaritási alap mögött, de valójában ez 100%os költségvetési garanciát jelent ebben az évben is, nyilvánvalóan csak költségvetési forrásból lehet fedezni ezen ellátásokat, s jövőre sem várható ezen a téren igazán lényeges változás. Mindez sajnos csak a problémák felét, vagy szerencsétlen esetben kisebbik részét érinti, ugyanis például van még egy igen fontos tétel, ami abszolút mgalapozatlannak tűnik a prognózisokban, az a behajtási arány, ami 90%ra van prognosztizálva, s az idén 78 – 80%os arány volt meg. Ez kedvezőbb esetben szerintem egy 80%os behajtási aránynál még plusz 4,7 milliárdos kiadást jelent, kedvezőtlen esetben 70%os aránynál 9,4 milliárdos többletkiadást jelent a szolidaritási alapnak, tehát ha ezt összeadom, tisztelt képviselőtársaim, akkor ez 20 milliárd forint. 20 milliárd forint 11%os munkanélküliségi rátánál, nem pedig 12 – 13%os munkanélküliségi rátánál, ami bizony – be kell vallani – szerintem igazából nem egy megalapozatlan prog nózis, és azt sem mondanám, hogy annyira drasztikus lenne. Nem lennék meglepve, hogy ha ennél nagyobb munkanélküliségi ráta alakulna ki a jövő év végére. Sajnálatos módon a jelentésben a gazdasági bizottságban nálunk a Munkaügyi Minisztérium nem vett részt a költségvetési vita szavazásánál, s annak ellenére, hogy a foglalkoztatáspolitika a szociális bizottság egyik központi területe, én ezt nagyon csodálom, és egyáltalán, megbotránkozásomnak adok hangot. A Munkaügyi Minisztériumnak kutya kötelessége lett vo lna ott ülni és védeni a tárca érdekeit, illetve adatokat szolgálni a tárcával kapcsolatos kiadásokat illetően, s a módosító indítványokat illetően is. Ugyanez a népjóléti tárca esetében, éppen most ment el nemrég a miniszter úr… (közbeszólások) …igen, itt van még… a tavalyi évben egyáltalán nem vettek részt a költségvetési vitában, a szociális bizottság munkájában, az idén ugyan részt vettek, de annyira minimális volt sajnos ez a részvétel, hogy igazából nem tudtunk kellő mélységben betekinteni abba, hogy igazából milyen célokat, milyen célcsoportokat és milyen támogatási formákat kíván megjelölni a minisztérium, és nincsen igazából visszaigazolásunk ezen évben sem, hogy ezen támogatási formák mennyire feleltek meg a kívánalmaknak, és igazában ezeknek a hat ékonyságát sem tudtuk ezek után megítélni. Eléggé kaotikus helyzetet tapasztaltunk igazából a támogatási célok kapcsán, átfedéseket és nagy hiátusokat, ami átvezet a következő pontba, amiről beszélni akarok a tartósan munkanélküliek gondjához. Itt is idézn ék egy kormányzati programot, úgy látszik, hogy nem volt gond a programok meghatározásával. Az ÉT elé szintén november végén került az anyag, ami azt mondja ki: Az év folyamán ki kell alakítani a tartósan munkanélküliek szociális segélyezésének rendszerét. Ki kell alakítani, jelen esetben ez azt jelenti, hogy ennek a rendszernek év közben be kell indulni. Ahhoz,
