Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - CSÓTI GYÖRGY (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - FODOR TAMÁS (SZDSZ)
803 Készülőben van, illetve a jövő évre tervezik a Szemtanú sorozatban Pongrácz Gergely, Wittner Mária, Haraszti Sándor, Donáth Ferenc, Endrődy János, Fügedi Erik, Kányády Sándor, Kosáry Domokos és mások portréját, illetve Zsille Zoltán sorozata a magyar sz amizdat irodalomról. Krónika címmel jövő év szeptemberében kezdik el sugározni Sára Sándor filmjét, 25 részben a Második Magyar Hadsereg tragédiájáról. A magyar dokumentumfilm története. Válogatás a műfaj legjavából 1930tól napjainkig. A magyar népi film története. Játékfilm válogatás 1938. és 1955. között. Betiltott filmek. Csurka István képviselő úr tévesen állítja azt, hogy a Televízióban meglévő jövedelemkülönbségek abból szá rmaznak, hogy egyesek "a bukott rendszer kiszolgálásáért" élveznek "sztárgázsikat". Igazat adhatunk viszont abban, hogy a Magyar Televízióban – mint a világ össszes televíziójában – néhány tucat ember valóban kiemelkedően magas sztárjövedelmet élvez. Ez az onban a dolgok természetes, ha nem is feltétlenül rokonszenves rendje, mint ahogy azt Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke az Új Magyarország hasábjain december 17ei interjújában részletesen kifejtette. A sok ember igazságérzetét sértő jövedelemkülönbségek ellen a Magyar Televízió vezetői megígérték, hogy mindent el fognak követni, de igazi javulás e téren csak akkor várható, ha egy gazdasági fellendüléssel párhuzamosan az egész magyar társadalom elindul a nyugateurópai, jóléti tí pusú társadalom modellje felé, amely a jövedelemkülönbségeket nem növeli, mint a jelenlegi gyakorlat, hanem csökkenteni próbálja. A TV vezetői munkatársainak politikai múltját viszont nem kutatják. A Magyar Televízió átalakításának koncepciója a múlt év no vemberében elkészült. E koncepciót az Országgyűlés kulturális bizottsága, a miniszterelnök úr és a köztársasági elnök úr elfogadta, illetve ellene kifogást nem emelt. Nincs tudomásom a Parlament illetékes bizottságainak állítólagos felhívásairól és tiltako zásairól és különösen nem a nagyközönség elemi erejű felháborodásairól, amelyekre Csurka képviselő úr utalt. Tényszerűen valótlanságot állít a képviselő úr, amikor azt írja, hogy a Magyar Televízió semmilyen értékelhető erőfeszítést nem tesz szervezeti és működési szabályzatának korszerűsítésével kapcsolatban. Az új szabályzat tervezetét már hónapokkal ezelőtt benyújtották a miniszterelnök úrnak, és megjegyzéseit figyelembe véve e szabályzat szövegén újra és újra dolgoztak, módosítottak. Csurka István képvi selő úr olyan kérdésekről nyilatkozik, amelyekkel kapcsolatban valószínűleg nincs megfelelő információja. A produceri irodák nem szimulálják a versenyt és nem áltevékenységet folytatnak. Létrehozásukkal az volt az elnök célja, hogy a korábbi nagy főszerkes ztőségeket felszámolja és minél több tehetséges ember és műhely számára megteremtsék azt a lehetőséget, hogy versenyezzenek a műsorokért és műsoridőkért. Ez a rendszer eddig bevált, és reméljük, hogy az elkövetkezendő években a létrehozott produkcós irodák aktív és eredményes szereplőivé lehetnek a kialakuló médiapiacnak. Az a képviselő úr által megfogalmaztt vád, hogy a TV valamiféle leplezett, spontán privatizációt készít elő, alaptalan. Az elmúlt évben minden erőfeszítés arra irányult, hogy felkészítse a Magyar Televíziót, mint közszolgálati televíziót arra a nehéz versenyre, amelyet a Magyarországon hamarosan megjelenő magáncsatornákkal kell majd megvívnia. Az igaz, hogy a Kormány és a Pénzügyminisztérium intencióinak szellemében igyekeznek a költségveté si intézmény keretein belül vállalkozói formában, de szigorúan köztulajdonban maradó leányvállalatokban vagy gazdasági társulásokban tovább működtetni azokat a funkciókat, amelyek így gazdaságosabban működtethetők. De ennek – mint ahogy azt Csurka István m inden bizonnyal belátta volna, ha alaposabban megvizsgálta volna azt a területet, amellyel kapcsolatban javaslatát megfogalmazta – a világon semmi köze sincs sem a spontán, sem az egyéb típusú privatizációhoz. A Magyar Televízió költségvetési igénye a szük séges minimumra vonatkozik. Kizárólag az ott dolgozó munkatársaknak köszönhető, hogy két program – a megfelelő hibák és gyengeségek ellenére
