Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A betegszabadságról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HAVAS GÁBOR, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
720 későbbi bevezetését is helytelennek tartják a betegszabadságnak, de a mostani bevezetését kifejezetten károsnak és veszélyesnek. Valamennyi képviselőtársam előtt ismert lehet elvileg az a tény, hogy a Ház napirendjén szerepel a 3749es számú törvényjavaslat, ami a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szól. Ennek a törvényjavaslatnak néhány pontja, konkrétan a 45. §a – ez egy 46 szakaszból álló 41 oldalas törv ényjavaslat – a Munka Törvénykönyvét kívánja módosítani. Ennek a tárgyalására azonban a mostani időhiányban nem kerülhetett sor, így a Ház úgy döntött, hogy ezt a törvényjavaslatot, a 3749est majd csak később fogja tárgyalni. Ebből a törvényjavaslatból ve tte ki a Kormány december 13án a betegszabadságról szóló törvényt, amiről a bizottságban azt mondták, hogy ez egy önálló törvény. Ezt nagyon helytelenül mondták, mert ez a Munka Törvénykönyvének a módosítása, anélkül persze, hogy a Munka Törvénykönyvének a módosítását konzekvensen végigvitte volna. A bizottsági ülésen tulajdonképpen kétféle kifogás fogalmazódott meg. Az egyik kifogás az egy alapvető politikai és törvényhozási kifogás volt. Az a kifogás, hogy a bizottság ülésén mind az általános vitában, mi nd a részletes vitában elhangzott, hogy a törvényjavaslat eredeti elképzelését, tehát még ezt a vastagot valamikor régen bevitte a Kormány az Érdekegyeztető Tanács elé, és a bizottságban a Kormányt képviselő Pulay úr elmondta, hogy az Érdekegyeztető Tanács mindkét oldala, tehát mind a munkáltatói oldal, mind a munkavállalói oldal kifogásokat fogalmazott meg, sőt élesen tiltakozott a betegszabadság intézményének bevezetése ellen. Ez az éles tiltakozás, azt hiszem, hogy elgondolkodásra kellene, hogy kényszerí tse a képviselőket. Én nem osztom Pulay úrnak azt az álláspontját, hogy itt pusztán arról van szó, hogy mivel ez a munkáltatók terhét emeli, a munkáltatók az Érdekegyeztető Tanácsban minden olyan javaslat ellen tiltakoznak, amely a terheiket növeli, ezért nem is kell különösebben foglalkozni ezzel a tiltakozással – ezek a nyilatkozatok, nem szó szerint idézem, a jegyzőkönyvben megtalálhatók – , mert minden tehernövekedés ellen tiltakozni fognak, ez ellen is tiltakoznak, ezért a Háznak nem kell ezzel különöse bben törődni. Arról is nyilatkozott, hogy az ún. kompromisszumos javaslatot, amiben természetesen semmiféle kompromisszum nincsen, mert az, hogy az eredetileg tervezett 25 napos betegszabadság helyett 10 napos betegszabadságot vezet be, és ezzel egy merőbe n új intézményt így fogad el a Ház, a "futottak még" törvények között itt az év végi hajrában egy olyan törvényjavaslatot, amely milliók sorsát fogja befolyásolni mind a munkáltató, mind munkavállalói oldalon. Ezzel nem az igazi kompromisszumot, hiszen ezz el egyidejűleg az 1%os járulékemelést is javasolja a kompromisszum, ami szintén minden szempontból terheket jelent a munkáltatók számára, de áttételesen valamennyi állampolgár számára, hiszen ezeket a költségeket minden termelő az árban meg fogja jeleníte ni, tehát ennek az intézkedésnek nagyon komoly hatásai voltak. Amiért mi a bizottságban változatlanul fenntartottuk az álláspontunkat, az az, hogy minden erőfeszítésünk ellenére a Kormány nem adott választ arra, hogy milyen számításokat végeztek arra nézve , hogy ez az intézkedés szükségese, ha szükséges, akkor abszolút szükségese, vagy van más megoldás is. Elhangzott, szintén Pulay úr szájából, hogy itt különösebb számításokra nem kell várni, hiszen ilyen számítások nincsenek. Egy megyére vonatkozó reprez entatív minták vannak. Ebből ők úgy tudják, hogy 2023 milliárdos lenne a társadalombiztosítás hiánya, hogyha ezt az intézményt nem vezetnék be. De arról egy szó sem hangzott el, hogy mi lenne akkor, hogyha ezt az intézményt nem vezetnék be, és januárban a terveinknek megfelelően a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat általános vitájánál és ennek a rendelkezéseinek módosításokkal való elfogadásánál olyan intézkedéseket vezetnénk be a társadalombiztosítás egészének reformjáról, amely intézkedések ös szhatásukban még talán több megtakarítást is okoznak a társadalombiztosítás számára, mint ez a 2023 milliárd, amiről persze – még egyszer hangsúlyozom – semmiféle adat nem hangzott el a bizottságban, hogy ez a 20 vagy 23 milliárd hogy jött ki, tehát miből számolták ezt a 20 vagy 23 milliárdot.
