Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 17. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
72 Tudniillik azt észrevételezték a frakcióvezetők – látom, Áder János jelentkezik – , szeretném mondani: észrevételezték a frakcióvezetők, hogy a költségvetés mint valóban az egyik legsúlyosabb törvénye a Parlamentnek, igényli, hogy mindenki kifejthesse részletesen a véleményét, de olyan észrevétel nem hangzott el, hogy a vélemények kifejtését követően abból az okból nem lehetne lezárni az általános vitát, hogy még a szükséges módosí tó indítványok elhangozhassanak. Én azt mondanám, hogy meghallgattam Tölgyessy Péternek a három alternatíváját – amit számunka kínált – , mi a negyedik alternatívát választjuk. Résztveszünk ebben a vitában, bár Tölgyessy Péter kétségeit fejezte ki, hogy kor mánypárti részről hogyan lehet vitatkozni, majd javaslom neki, hogy figyeljen: kormánypárti részről is résztveszünk ebben a vitában. Bíráló észrevételeink is vannak természetesen a költségvetésre, de azt nem vállalhatjuk, hogy elhalasztjuk, illetőleg elodá zzuk a költségvetési törvénynek a meghozatalát. Az ország érdeke kívánja, a stabilitás fenntartása kívánja, hogy felelős döntésünket mélyreható vitát követően, de még ebben az esztendőben feltétlenül meghozzuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Ugyancsak 2 perces reagálásra kért szót dr. Áder János, a FIDESZ részéről. Felszólaló: Dr. Áder János (FIDESZ) ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) Igen, Elnök Úr, köszönöm szépen. A tartalmi kérdésekhez nem kívánok hozzászólni. Ezt majd a soro n következő beszédemben elmondom. Pusztán csak Kónya Imrének a felvetésére – ami itt elhangzott – , szeretnék néhány dolgot mondani, hogy a félreértéseket eloszlassuk. Semmiféle konszenzus abban nem mutatkozott, hogy ma addig tart a vita, ameddig tart. A le ghatározottabban tiltakoztam én magam is az ellen, hogy éjszakába nyúló költségvetési vita legyen akár hétfőn, akár kedden. Pontosan azért alakult úgy a napirend, és azért került át az interpelláció 6 órára, hogy az lezárja a mai napot, és ha az előre beje lentett felszólalók nem tudják elmondani a költségvetési vitában beszédüket, akkor majd keresünk erre megfelelő időpontot – például holnap – , úgyhogy semmiféle ilyen konszenzus, hogy ma vagy 8 után még beszélgetünk itt… tart majd éjfélig a költségvetési vi ta – ilyen konszenzus nem volt, úgyhogy szeretném a félreértéseket eloszlatni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kérem, dr. Tölgyessy Péter ugyancsak jelentkezett 2 perces felszólalásra. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ) TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kónya Imre! Beszédemben utaltam arra, hogy a költségvetést az ország ez évben hozott legfontosabb döntésének tartom. Ezt azért is könnyű belátni, hogy a kiadási főösszeg 1050 milliárd forintnyi vagyont jelent. Szinte felfoghatatlanul hatalmas, nagy összegről fogunk dönteni! Ehhez képest a költségvetés előterjesztését a Kormány elkésve nyújtotta be. A legutolsó kiegészítést pénteken kaptuk meg 112 oldalban, önmagában is ez igen terjedelmes dolog! Érdemes áttekinteni az eddigi parlamenti vitákat. Az első nagy, fontos vita a kárpótlás ügye volt. A minap olvastam a napilapokban: körülbelül a tétje 30 milliárd forint volt. Ez körülbelül harmincötöde az állami költségvetésnek, t ehát az állami költségvetés tétje 35ször nagyobb, mint a kárpótlásé. Ez a vita 17 napig folyt – 17 munkanapig folyt ebben a Házban – és 201 hozzászóló volt. Hadd utalok egy másik vitára, a világkiállítás vitájára, amely szintén egy állami garanciaalappal terhelt vita volt, valami 30 milliárd – ha jól emlékszem – , ez megint harmincötöde az állam költségvetésének – 5 tiszta vitanap zajlott le az általános vitával és 86 felszólalóval. Én azt hiszem, hogy az állami költségvetés, amely a legfontosabb döntés, am ely tükörképe a Kormány
