Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 28. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 7. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VONA FERENC, DR. (MDF)
641 Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megnyugtatn i egyrészt arról, hogy van tudomásom az érvekről, és arról is van tudomásom, hogy a minisztérium ilyetén átszervezése szóban forog. Arról azonban hadd ne mondjam el a véleményemet, hogy demonstrálni mikor, hol és miképpen volna talán – nem mondom, hogy ild omos – szerencsés. Hogyha épp a költségvetési vitát tartja a FIDESZ erre alkalmas pillanatnak, hát, lelke rajta! Egyébként pedig annyit szeretnék elmondani, hogy ezekkel az elvekkel nem kívánok vitatkozni, pusztán a beterjesztésnek, illetőleg ennek az eljá rásnak és az erre mozgatott bizottság fölösleges időtöltésének szerettem volna valamilyen mementót állítani ebben a pillanatban. Ami a szilveszteri estémet illeti: ne aggódjon a képviselő úr: iszom az egészségére. (Mádai Péter: Itt leszel és szavazol! – Kö zbeszólások a jobb oldalról: Akkor Te is!) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik dr. Vona Ferenc képviselő úr. Utólagos jelentkezések következnek. Felszólaló: Dr. Vona Ferenc (MDF) VONA FERENC, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőt ársaim! Már az általános vitában jeleztem, hogy van benn módosító javaslatom – és ehhez kérném most az önök támogatását – , mégpedig a 4050es szám alatt, amely a 15. fejezet "Földművelésügyi Minisztérium" részt illeti, ezen belül is a 2. alcímnél a földműv elésügyi, szakigazgatási, szolgáltatási és informatikai intézményeket illetően. Előzményként itt el kell mondanom, hogy sajnos, a Parlament az 1991es évre vonatkozóan már 1 milliárd forinttal csökkentette a fejezet támogatását – ebbő l mintegy 500 millió forint érintette a szakigazgatási intézményeket. Itt, ugye, tudnunk kell azt, hogy 1991ben a mezőgazdaság 1,7 milliárd dollár aktívummal zár, amely nem kevesebb, mint az ország kamatmérlege, kamattartozása – tehát tulajdonképen ezt fe lülmúlta, és úgy gondolom, ez nem kis teljesítmény. Igaz az, hogy ezt eddig talán nem volt túl nehéz megtennie, mert olyan színvonalon termelt, mint amilyen a piac volt – jelesül: a nagy szovjet piac – , de tudjuk, hogy ennek most már vége van, tehát sokkal igényesebb piaccal állunk szemben 1992től. És ha ennek meg akarunk felelni, el kell mondanunk, hogy az állat- és növényegészségügyi intézményi hálózat már a csökkentett támogatás mellett is csak korlátozott mértékben tudta ellátni állami feladatait! Első sorban a nemzetközi követelményeknek megfelelő diagnosztikai munkát, a sertéspestis, a száj- és körömfájásmentesség rendszeres vizsgálatát, az élelmiszerek hormon- és egyéb kórosanyagvizsgálata monotorikus rendszerének kiépítését. A járványvédelmi célker et vészesen lecsökkent így, és anyagi akadályokba ütközik az exporttevékenység által indokolt új határállomások megnyitása is – ez pedig nem lehet cél. Az állategészségügy és növényvédelem szakmai feladatainak fejlesztési igénye szerény számításaim szerint 200 millió forintot tesz indokolttá. Az erdőfelügyelőségeknél és erdőrendezési szolgálatnál is hasonló jellegű problémák vannak, mert szakhatósági feladatai az elvonás következtében szinte ellehetetlenültek, mivel az ágazat bevételekkel nem rendelkezik. A legfontosabb állami feladatok ellátásához a legszerényebb számítások szerint 100 millió forintra lenne szüksége. Úgy gondolom, a jelenlegi támogatási szint mellett nem lehet ellátni sem a növény, sem az állategészségügyi, sem az erdészeti szakhatósági fe ladatokat. Ezek hiánya pedig, úgy gondolom, jelentős export- és ökológiai károkkal, negatív költségvetési kihatásokkal járhat a jövőre nézve. Módosító indítványt nyújtottam még be az agrárfelsőoktatáshoz, 400 millió forintot illetően. El kell mondanom, ho gy támogatásprioritást kellene élveznie az oktatásnak – gondolom, az agrároktatásnak is – , mivel a költségvetés általános indoklása szerint a központi költségvetési szervek körében az átlagost meghaladóan nőtt az oktatás költségvetési támogatása. Nem indok olt tehát véleményem szerint az agrárfelsőoktatás 400 millió forintos 1991. évi bázistámogatáscsökkenése, mivel a hallgatói létszám nem csökkent.