Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 28. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 7. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
632 mértékét, tehát tulajdonképpen az egész állami szféra tekintetében egy általános beszűkülés a jellemző és tapasztalható. Ezzel szemben a köztársasági elnökségnél az 1991. évi javaslathoz képest, amely 80,7 millió forintot tartalmazott, az 1992. évre a költségvetési előirányzat 164,8 millió forint, amely összességében 104,2%os növekedésnek felel meg. Ebből a növekedésből a bér keretében, amely 18,2 millió forint volt, és a javaslat értelmében 1992ben 33,2 millió forint lesz, 82%os növekedés tapasztalható, és az ehhez kapcsolódó létszámnövekedés 70%os – a jelenlegi 34 főről 58 főre kívánják változtatni az elnökség apparátusának létszámát. Kétségtelen, hogy ebbe a körbe – ebben a növekedésbe – beépült 58,4 millió forint értékben a Parlament által a köztársasági elnöki iroda részére végzett szolgáltatás. Ezek becsült értékeken alapulnak; részben valóban közüzemi díjakat takarnak, részben pedig az iroda működtetését szolgálják, tehát papírbeszerzést, irodaszerek besz erzését takarják. Azonban az, hogy ez a szám ide beépül, az egyben azt is jelenti, hogy az 1992. évben sem lesz a köztársasági elnökségnek önálló pénzügyi apparátusa, nem lesz gondnoksága, ellátó szervezete. Következésképp a javasolt létszámnövekedés, ami 24 fő, az valamennyi érdemi ügyintézőnek tekinthető. Az a kérdés, hogy mivel indokolja az előterjesztő ezt a feladatbővülést, mivel magyarázzák azt, hogy ilyen mértékű eltérés, aránybeli különbözőség tapasztalható a köztársasági elnökségnél az állami szfér a egészéhez képest? Mindenekelőtt szeretném azt leszögezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy 1991ben nem módosítottuk az Alkotmányt, tehát a köztársasági elnök alkotmányos jogállása az 1990. évhez – a megválasztásához – képest semmiben nem változott, követ kezésképp az őt kiszolgáló hivatali szervezetnek a jogállása sem változott okszerűen megítélésem szerint. Az igaz, hogy a Parlament sajtóirodájáról leválasztásra került a köztársasági elnökség sajtóirodája; igen ám, csakhogy ez a sajtóiroda – ez a köztársa sági elnökségi sajtóiroda – a 34 fős hivatalban már három státusszal szerepel, tehát három fővel fölállításra került, és már működik, tehát ez önmagában a növekedést nem támasztja alá. Ami az egyéb ügyeket illeti: nagy számban fordulnak meg a köztársasági elnökségnél panaszügyek. Ezt egy panaszügyi és levelezési főosztály kezeli, hét fő az osztály létszáma. Én azt gondolom, hogy ez a hét fő bőségesen elegendő ezeknek a levelezéseknek a bonyolítására és ellátására, hiszen itt zömében nem érdemi kivizsgálások ról vagy megvizsgálásokról, hanem vizsgálatra történő áttételekről, illetőleg válaszlevelek megfogalmazásáról van szó. Ami az egyéni kegyelmezési ügyeket és az állampolgársági ügyeket illeti: információim szerint az egyéni kegyelmezési kérelmeket továbbra is az igazságügyminiszter fogja döntésre előkészíteni. Következésképp nem indokolt az, hogy a jelenleg meglévő egy betöltött státusz és egy üres státuszhely mellé további nyolc fővel gyarapodjon a köztársasági elnökség illetékes osztálya. Megítélésem szer int egy újabb jogász szakértő fölvételével ez a létszámprobléma megoldódhat. Az állampolgársági ügyek tekintetében ugyanez a helyzet: a Belügyminisztériumnak egy illetékes osztálya a teljes szakmai előkészítést végzi, és így terjeszti fel a javaslatokat, t ehát tulajdonképpen az iktatási, nyilvántartásba vételi feladatokon kívül az elnök úr aláírását kell tulajdonképpen a köztársasági elnökség keretében és segítségével elősegíteni. Ennek ellenére azt gondolom, hogy célszerű lehet megerősíteni az igazságügyi és jogi osztályt is egy fő státusszal. További kérdés a katonai irodának a helyzete. A 34es létszámban a katonai iroda nem szerepel. Nem is szerepelhet, hiszen itt tulajdonképpen nem a köztársasági elnökség állományába tartozó személyekről van szó. A fegyveres erőkkel kapcsolatos teendőinek elősegítésére a köztársasági elnök a katonai irodát 170/1990es köztársasági elnöki határozatával hozta létre, amelybe eredetileg négy személyt nevezett ki. Jelen pillanatban az iroda létszáma kilenc fő.
