Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Személyi javaslatok: Új bizottsági tagok megválasztása - A betegszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALOGH GÁBOR (KDNP)
466 költségvetésnek. Hogy mást ne mondjak, rögtön az a 8 milliárd, amit a költségvetés a népjóléti tárcához utalt ennek a betervezett 25, sőt a költs égvetésben még 33nak tervezett betegszabadságnak a finanszírozására. Ez is igen bőkezűnek látszik. Tehát feltétlenül meg lehetne ott nézni még néhány tételt, amiből össze lehetne gereblyézni azokat a milliárdokat, amelyekkel a társadalombiztosítási kötele zettségeit teljesíthetné a költségvetés anélkül, hogy a közadókat növelni kéne. Azonkívül azt szeretném mondani, hogy én nem lennék annyira meggyőződve arról, hogy a táppénzigénybevételben a racionalitás működik, akár a munkavállalók, akár a munkaadók old aláról. Azt hiszem, hogy nem tudunk eleget arról, hogy tulajdonképpen milyenek is a táppénzbe menési szokásai a magyar társadalomnak. Az biztos, hogy radikálisan csökkent a táppénzes napok száma, amióta a munkanélküliség veszélye fenyegeti a munkavállalóka t. Ami arra utal, hogy a táppénz igénybevétele egy bonyodalmasabb stratégiának a része, ahol keveredik a munkavállalók szokásos jövedelemszerzési stratégiája a betegséggel. Tehát nem tudunk olyat mondani, de azt hiszem, a két dolog egyszerre van jelen, teh át az indokolatlan, legalábbis az egészségügyi szempontból indokolatlan táppénz és a betegen dolgozás, tehát mind a kettő előfordul. Az egyik az pénzügyi nehézségeket okoz az országnak, a másik azonban – tudniillik a betegen dolgozó – az egy ennél sokkal h osszabb távú veszély forrása, a jövőnk felélésének, a nemzet felélésének a forrása. A mi megfigyeléseink – szociológus lévén merem mondani ezt a "mi" szót – , a szakmai megfigyeléseink azt mutatják, hogy amióta a munkapiac kedvezőtlenebbé vált a munkavállal ók számára, vagyis magyarán nem kell a munkaerő, azóta nagyonnagyon meggondolják az emberek, hogy betegen igénybe vegyéke a táppénzt, egyszerűen attól félvén, hogy elveszítik a munkahelyüket. Tehát minden olyan intézkedés, amelyik ezt a veszélyt fokozza, ez hosszú távon nagyon veszélyes. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Most ülésezik a házbizottság, 15 perc szünetet tartunk. (Szünet 17 óra 45 perctől 18 óra 19 percig – Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja e l – Jegyzők: Dr. Szabó Lajos, Glattfelder Béla) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Kérem a képviselő hölgyeket és urakat, foglalják el a helyüket, folytatjuk az ülést. Tehát folytatjuk a betegszabadságról szól törvényjavaslat általá nos vitáját. Megadom a szót Balogh Gábor képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Balogh Gábor (KDNP) BALOGH GÁBOR (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Én mindössze azért kértem szót, mert a bizottsági ülésen jeleztem, h ogy én is a kisebbségi véleményhez csatlakozom, és nem tudom elfogadni a járulékemelést, ami ezzel a betegszabadságos intézménnyel járna, valamint azt sem, hogy csak egy alkalommal vehet ki maximum három napra betegszabadságot, amelyet nem kell az orvossal igazoltatni. Ez lényegében – szinte azt lehet mondani – nem is oldja meg a problémát. Ehelyett javasoltam, hogy az 1975. évi II. törvény módosítására beadott törvényjavaslatot alaposan át kellene dolgozni. Figyelembe kellene venni azt, hogy amennyiben a t ársadalombiztosítást önállósítjuk, akkor önkormányzati alapon kellene létrehozni a társadalombiztosítási alapot is, vagyis magyarul, egy sajátos belső automatizmussal rendelkezzék a társadalombiztosítási alap, és ellentételezésként a hiányzó 20 milliárdra meg lehetne találni azokat a megoldásokat, amelyek feltétlenül szükségesek, de ugyanakkor nem járnak járulékemeléssel. Éppen ezért én javasolnám, hogy amennyiben lehetséges és az illetékes tárca vállalni tudja, úgy 1992. március 31ig a társadalombiztosítá s háztartásáról szóló törvényt, illetve az ennek teljes részletezését, kintlevőségeket, járulékkintlevőségeket, illetve az ezt terhelő kamatokat, késedelmi pótlékokat, azonkívül rendbírságokat különkülön mélységeiben és megfelelő részletességgel
