Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
454 Végezetül a 39. § (1) bekezdését oly mód on szeretném módosíttatni, amely szerint a szövetkezet hitelezőinek ne a hozzájárulása legyen szükséges a vagyonértékeléshez és a vagyoncsoportosításhoz, hanem csak véleményezése. Tudniillik egy lehetetlen helyzet alakulna ki, hogyha teljesen kívülállók, m int hitelezők, beleszólhatnának érdemlegesen a szövetkezet vagyonértékelésébe. Én azt hiszem, mindenképpen indokolatlan lenne ez, és én úgy gondolom, hogy a szövetkezetnek saját döntési jogának kell lenni. A hitelezők a legjobb megoldás megkeresésében és m egtalálásában véleményezési joggal rendelkezhetnek, de egyébként nem indokolt ezt náluk tovább fokozni. Én köszönöm szépen, ennyit szerettem volna, és kérem a tisztelt Ház támogatását. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Reagálásra kér szót dr. Szabó Lajos ké pviselő úr, Független Kisgazda Párt. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoport): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is megköszönöm Szabad György képviselőtársamnak a támogató hozzászólását, és é n most innen kérem az itt ülő földművelésügyi miniszter urat arra, hogy nagyon is komolyan tűzze a Földművelésügyi Minisztérium programjába azt az úgynevezett polgári tagosítást, ami a magyar mezőgazdaságnak egy 150 éves igénye. Rendkívül fontos dolog és t örténelmi jelentőségű lesz, a Kisgazdapárt földművelésügyi minisztere beírja nevét a magyar mezőgazdaság történetébe, ha ezt a programot korrektül végrehajtja. El se tudjuk képzelni, hogy a szövetkezeti törvény végrehajtásánál milyen rendkívül sok akadálya van például annak a hallatlan zilált, rendezetlen földhasználati és földtulajdon viszonynak, ami például a szakszövetkezeteknél van. Ez még megint egy külön misét megérne. A másik megjegyzésem Tellér Gyula képviselőtársam felé. Mi nem ellenezzük azt, hogy legyen osztatlan szövetkezeti tulajdon, és én értem, hogy ő szövetkezetelméleti meggondolásokból miért tör e mellett pálcát. Ebben teljesen igaza van. Azonban azt mondjuk, hogy most igenis csináljunk egy fait accomplit, osszuk fel azt a szövetkezeti vagy ont azok között, akik annak a lérejöttében közreműködtek. Akár úgy, hogy a vagyonukkal, mert vagyonnal járultak hozzá, akár a munkájukkal; de ne csak azok részesüljenek ebben, akik most a szövetkezet tagjai, hanem mindazok, vagy azoknak az örökösei, akik e nnek a vagyonnak a létrehozásában közreműködtek. És ezek után adjunk lehetőséget arra, hogy saját akaratukból, önként elhatározásukból olyan osztatlan vagyonrészt és olyan szociális vagy bármilyen támogatási alapokat képezzenek, mint amilyenre őnekik igény ük vagy vágyuk van. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Szólásra következik dr. Kiss Róbert képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Kiss Róbert (SZDSZ) KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Néhány rövid gondolatot szeretnék mondani a törvényjavaslat és a természetvédelem kapcsolatáról, illetve erről a módosító javaslatról, amit benyújtottunk. Néhány szóban erről már említést tett Szeleczky Zoltán is a korábbiakban. Ez a törvényjavaslat, amely 3628as számon került beterjesztésre, tulaj donképpen ugyanazt a szöveget tartalmazza és ugyanazokkal a szóhasználatokkal, ugyanazokkal a szakaszokkal rendelkezik, mint ami a kárpótlási törvényben volt a védett természetvédelmi területek tekintetében. Azt gondolom, hogy ez azért is szükséges, hiszen nem lehet különbséget tenni – legalábbis ebből a szempontból – azok között, akik a kárpótlás útján jutnak a földterülethez, illetve azok között, akik a szövetkezeti tulajdon felosztása útján. Ennek van egy másik, nemzetközi oldala is, hiszen mindannyian t udják talán, hogy az IUCN az idén a magyarországi nemzeti parkokat ötödik
