Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TELLÉR GYULA (SZDSZ)
451 került, és értékpapírok formájában a legtöbb szövetkezetben forgalomban van, a dolgozók ma is sok helyen egymás között adjákveszik. Ezen értékpapírok után az első tulajdonosok a névértéknek megfelelő 20%os adót ki is fizették az államna k, igen sokan pedig eladták az értékpapírjaikat. Ez különösen az ipari szövetkezetek esetében gyakori. A forgalomban lévő értékpapírokat pedig már lehetetlenség lenne visszavonni, vagy ha ez megtörténne, akkor az egész folyamatot komolytalanná tenné a jövő re vonatkozólag. Ezért úgy gondoljuk, hogy a törvény ezen §a csak a még fel nem osztott vagyonra vonatkozzon, még abban az esetben is, ha véletlenül, netalántán, valaki nagyobb vagyonrészt kapott volna ebben az elosztásban, mint amennyi a jelenlegi átgond olás alapján megilletné; pontosan azért, hogy hiteles legyen ezeknek az értékpapíroknak az adásvétele, vásárlása, és hogy ne kerüljünk ellentétbe a korábbi, ugyanezen Ház által meghozott szabályokkal és törvényekkel. Végezetül, még volt egy módosító indít ványunk a 38. §sal kapcsolatosan, ez a vagyonértékeléssel kapcsolatos. Méltánytalannak tartjuk azt, ha egy szövetkezet átalakul társasággá, és ezt az átalakulást egyetlenegy ember nem helyesli – mégpedig egy olyan ember, aki nyilván azért, mert nem helyes li – nem is akar az átalakuló társaságnak a tagja lenni, akkor kérheti a vagyonértékelést, hiszen ez egy óriási összeg, és éppen az ipari szövetkezeteknél a későbbiekben ez egy rettenetesen nagy kiadás, az eljövendő tagságot és a társaságot terhelné meg. J elen pillanatban a vagyon egykét százalékát kérik egy ilyen munkáért. Hogyha egy 500 milliós tőkével rendelkező jelenlegi ipari szövetkezetről beszélünk, akkor az 5 – 10 millió forintos költségbe fog kerülni egyetlenegy szavazat miatt. Ezért mi a javaslatun kban kértük azt, hogy legalább az egyszerű többség szavazata kelljen ahhoz, hogy ilyen óriási pénzkiadásra kerülhessen sor az átalakulás során. Úgy gondolom, hogy ez ismét méltányos, hiszen egy ember kritikája másoknak komoly veszteséget is okozhat. És hát , természetes, hogy ez a vagyonértékeléssel kapcsolatos paragrafus sokkal inkább a társaságoknak és vagyonértékeléssel foglalkozó vállalkozásoknak az érdekeit szolgálja, nem annyira a szövetkezeti átalakulást. Van ennek egy másik csapdája is, megmondom ősz intén, itt csak a figyelmet szeretném felhívni rá, de ugyanakkor nem tudtuk hogyan beilleszteni a módosítási indítványaink sorába. Ez pedig az, hogy a felértékelt vagyon az esetek többségében mindig nagyobb lesz mint a könyv szerinti érték. Itt például az ingatlanok értékváltozására gondolunk, és ezt a többletkülönbséget – amennyiben a vagyon felosztásra kerül – számvitelileg le kell könyvelni mint vagyonnövekményt. A törvényjavaslat azonban nem rögzíti azt, hogy ezután a növekmény után ki fog adózni, hogy an fog adózni, kit terhel például egy nagyobb szövetkezet több részre szakadása esetén ez a plusztöbblet. Nem tudom, talán lehet, hogy van valami olyan része a törvénynek, amely erre válaszol, ám mi nem találtuk meg, de úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fon tos kérdés, amit rögzíteni kellene. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kétperces válaszra kért lehetőséget Tellér Gyula képviselő úr, megadom a szót. Felszólaló: Tellér Gyula (SZDSZ) TELLÉR GYULA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ugrin Emese képviselőnő! A felszólalásának egyetlen egy mozzanatához szeretnék egy megjegyzést fűzni. Úgy gondolom, hogy a szövetkezeti oszthatatlan alapoknak a funkciójával kapcsolatban nem vagyunk egy nézeten. És szeretném ezt a különbséget hangsúlyozni. Igaz ugyan, hogy a kormánypártok részéről, amikor megjelent az oszthatatlan alap fenntartása iránti nyomás, akkor az elfogadást egy olyasféle magyarázó rendszer követte, hogy igen, legyen oszthatatlan alap, mert ez szociálpolit ikai funkciókat tölthet be a szövetkezetben. Igen, legyen oszthatatlan alap vagy lehet oszthatatlan alap, hiszen állami hozzájárulás is megjelenik a szövetkezetek felhalmozásában. Az én érvelésem – talán nem veszik szerénytelenségnek tisztelt
