Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR jegyző: - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
416 keresem a jó szót – félrevezetőnek, nem megfelelőnek és a valóságot elködösítőnek tartom. Valójában itt a szövetkezeti tagok tulajdonáról van szó. A tulajdonba való visszaadás helyett a nevesítés szónak a használata a dolognak a jogi lényegét változtatja meg, ködösíti el, fedi el. Hogyha ez a törvény az elmúlt rendszerben ezelőtt három évvel terjesztődött volna a Ház elé, akkor megértettem volna ezt a nevesítés szót. Sajnos, tartok attól, hogy ez a törvény még abban az időben készülődött, és azóta módosítás nélkül terjesztették önök elé, és ezért szerepel benne a tulajdonnak a tagok nevére juttatása helyett ez a bizonyos nevesítés szó. Az én módosító javaslatom arra ir ányul, hogy ez az úgynevezett vagyonnevesítés a tulajdonnak elsősorban a tagok nevére írását jelentse, tehát egy valóban tulajdont teremtsen, egy tagi tulajdont teremtsen, és ez a földhivatalban az egyes tagoknak a tulajdoni lapját nyissa meg, és arra veze tődjék rá, ne pedig egy ilyen bolsevista, megkerülő módszerrel a szövetkezet tulajdoni lapján kerüljenek a tulajdonok bejegyzésre. Akik ezt a törvényt csinálták – én nem szeretnék személy szerint senkit se gyanúsítani vagy bántani, de ezek egy három évvel ezelőtti koncepciót tettek át mára, amikor már azért – ha alaposan végiggondolják – , én nagyon merem remélni, hogy ma már egy más Magyarországon élünk, mint három évvel ezelőtt éltünk. A másik ilyen szempont, és ez is a módosító javaslataimban szerepel – e bben a törvényjavaslatban végig előfordul egy ilyen belső szövetkezeti jogforrásként – , annyira extra a neve, hogy meg sem tudtam jegyezni – elnézésüket kérem, . igen, szerepel a törvényben végig ugyanúgy, mint az elmúlt rendszernek – , mindegy, hogy minek nevezzük – a Rákosirendszernek vagy a sztálinista rendszernek a szövetkezeti joga kitalálta az úgynevezett önkormányzati szabályzatot. Ezzel csak az a probléma, hogy amíg az alapszabály bekerül a cégbírósághoz, és az képezi az alapokmányát a szövetkezetek nek, ez az úgynevezett önkormányzati szabályzat egy második belső jogforrást teremtene, ami kivonódik ezáltal a cégbíróságnak, a jogi kontrollnak a köréből, és egy saját, külön belső életet él. Kérem szépen, higgyék el nekem, ezt az előző rendszer azért ta lálta ki, azért vezette be, mert ezzel lehetett a szövetkezeti tagokat legjobban kiforgatni a saját ügyeiknek az intézéséből. Mélységesen felháborít, hogy ez a törvényjavaslat ezt az önkormányzati szabályzatot, ezt a sztálinista, rákosista csökevényt továb bviszi, és be akarja építeni ebbe a törvénybe! (Taps.) Nagyon kérem az igen tisztelt képviselő urakat, hogy ez ellen majd akkor, amikor odakerül, emeljék fel a szavukat, és más, mint az alapszabály, ne létezhessék a szövetkezet belső statutumá nak rendezésében. És végül egy harmadik kérdés: a földtulajdon kérdése. Amikor még a kárpótlási törvény vitája folyt – elnézést, hogy a saját hozzászólásaimra vagyok kénytelen emlékeztetni a tisztelt Házat – , én már akkor felvetettem, hogy rendkívül súlyos felelősség terheli a földművelésügyi kormányzatot, hogy a földtörvényt nem terjesztették a Ház elé, és most velünk olyan szabályokat fogadtatnak el a szövetkezeti törvény keretében – olyan alapkérdéseket, amelyeket a földtörvényben kellene rendezni. Nem k evesebbre gondolok, mint arra: a földtörvényben kellene kimondani, hogy magyar mezőgazdasági földterület, magyar termőföld csak magyar állampolgár tulajdonában lehet, (taps) és nem kerülhet se külföldi tulajdonba, se társasági tulajdonba. Kérem, önök – tud om – akkor már itt a liberális oldalról többen felvetették, hogy ez nem elég liberális megoldás. Meg kell önöknek mondanom, hogy rendkívül tévednek! Olvassák el Dániának a törvényeit. Azt hiszem, Dániáról nem lehet azt mondani, hogy egy antiliberális, netá n egy fasiszta ország – mert önök hajlamosak arra, hogy akire egyszer azt mondják, hogy antiliberális, az már rögtön fasiszta is! Dánia nem antiliberális ország, következésképpen azt se lehet ráfogni, hogy fasiszta. Mert Keresztély király . na, ezt ismerjü k a történelemből, nem is kívánok erre kitérni. A dán törvények azt mondják, hogy mezőgazdasági földterület Dániában csak egyéni termelő, magyarán: dán paraszt tulajdonban lehet, és ezt kellene kimondania a magyar
