Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TELLÉR GYULA (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - TELLÉR GYULA (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - TELLÉR GYULA (SZDSZ)
413 Mindezeket a javaslatokat, beleértve Tarján Lászlóné módosító javaslatait is, tehát amelyek a bizottságunk elé kerültek, a környezetvédelmi bizottság támogatja, és kérjük, hogy képviselőtársaink is támogassák. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Tellér Gyula a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Tellé r Gyula (SZDSZ) TELLÉR GYULA (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Engedje meg, hogy egy kérdéssel kezdjem a felszólalásomat, mert nem vált világossá a számomra – valószínűleg a zajban nem hallottam tisztán – , hogy most a szövetkezetekről szóló és 2690es sz ámon benyújtott törvényjavaslat részletes vitájáról vane szó… ELNÖK (Szabad György) : Igen. TELLÉR GYULA (SZDSZ) …avagy… igen; köszönöm szépen. Tehát az átmeneti törvényről most nincsen szó. ELNÖK (Szabad György) : Azt ezt követően fogjuk vitatni. TELLÉR G YULA (SZDSZ) Értem, köszönöm szépen. Akkor a következő megjegyzést szeretném a 2690es számon benyújtott szövetkezeti törvényhez fűzni: A törvényjavaslat általános vitájában is fölemlítettem, hogy a szövetkezeti törvény egyik legvitathatóbb pontjának azt tartom, hogy nem tesz világos különbséget a szövetkezet és a tőkéstársaság között, nem határolja el világosan a szövetkezet és a tőkéstársaság jellemvonásait. Tudom, hogy a magyar szövetkezetek vitatják azt, hogy a szövetkezet és a tőkéstársaság között éle s különbség volna, illetve vitatják azt a tagadó jellegű állítást, hogy a szövetkezet nem tőkéstársaság. Általában érveikben a nyugati szövetkezeti jogra szoktak hivatkozni. Ezeket a hivatkozásokat azonban én nem tartom elfogadhatónak a legtöbb esetben. El őször is, mert a latin országok szövetkezeti joga nagyrészt őrzi a klasszikus szövetkezeti elvekhez illeszkedő hagyományokat, tehát ott a szövegekben expressis verbis is megvannak a világos, elhatároló momentumok a tőkéstársaságokkal szemben. Más országok szövetkezeti joga – hivatkozom az angolra vagy hivatkozom a németre – , igaz ugyan, hogy a szövetkezetek megszövegezésében nem veszi át a klasszikus elveket vagy a klasszikus elveknek egynémelyikét; ugyanakkor olyan egyéb jogszabályok léteznek a szövetkezet i jog mellett, amelyek biztosítják a szövetkezetek szövetkezeti jellegét, tehát nem magában a szövetkezeti törvényszövegben jelennek meg ezek a jellegzetességek, illetve olyan intézmények léteznek, amelyek a szövetkezetek szövetkezeti jellegének a biztosít ását szolgálják, jóllehet ezek az intézmények megint csak nem jelennek meg a szövetkezeti jogban. Hogy egy példát mondjak: Németországban, mondjuk, léteznek olyan szövetségek, amelyek a szövetkezetek valódiságát vizsgálják, és az olyan szervezetet, amelyik ezeknek a kritériumoknak nem felel meg, azt felszámolják. Más helyeken ugyanilyen szervezetek jogszabályban pontosan nem rögzített kritériumok alapján elsősorban a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által elfogadott szövetkezeti elvek érvényesülését vizs gálják a szövetkezetekben, és ugyancsak föl vannak hatalmazva rá, hogy azokat a szervezeteket, amelyeket nem tartanak e kritériumok szerint valónak, azokat kizárják a szövetkezeti körből. Tehát önmagában pusztán a szövetkezeti törvényszövegek vizsgálata ne m elégséges alap a hivatkozásra.
