Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÉL PÉTER, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÉL PÉTER, DR. (MDF)
385 zömében listaszerű felsorolásokból áll – ezt, ha konszenzus jön létre az APEH és az adóalany között, teljesen fölösleges lenne végigvinni. Ha az adóhatóság ok az ellenőrzésük során az adózásra vonatkozó jogszabályoktól eltérést állapítanak meg, és ha az adózó ezzel egyetért, azt ráutaló magatartással is kifejezheti. Így tehát a határozatnak megítélésem szerint nem szükséges ilyen részletes, kimerítő indokát a dni. A második – úgy gondolom, hogyha valakit komolyan érdekel, akkor esetleg vitára okot adható – módosító indítvány, miszerint az adózónak az adóköteles tevékenysége bejelentésekor csatolni kelljen az alapító okiratot is az adóhatóság irányába. Ennek a l ényege, hogy az adóhatóságok hozzájuthassanak azokhoz az információkhoz, amelyek gyakorlatilag csak az alapító okiratokból állapíthatóak meg. Az eddigi tapasztalatok számos esetben bizonyították, hogy egyes gazdasági szerveződések – nem csekély tartozással a hátuk mögött – megszűntek, alaptőkéjüket felélve a végrehajtás eredménytelen maradt velük szemben, de a megszűnést követően egyes vállalkozók komoly tőkével új vállalkozásokba fogtak. E folyamat erősödését elősegítheti az öncsődök sorozata is, amely nem csak a gazdasági tevékenységből származó rendezetlen tartozások kérdését veti fel, hanem a költségvetési bevétel megrövidítését is maga után vonja. A csalárd csődök elleni védelem büntetőjogi lehetősége csak végső eszköz; emellett biztosítani szükséges az adóigazgatási eszközöket is. Így véleményem szerint lehetőség lesz arra, hogy a nagy összegű adótartozásokkal megszűnő vállalkozásokban részt vett szervezetek vagy személyek nyilvántartásba kerüljenek, és velük szemben esetleg komolyabb adóellenőrzés lépte thető életbe. Ugyanakkor megteremthető annak a lehetősége is, hogy az arra illetékes szervek ellenőrzés alá vonják ezeket a szervezeteket és személyeket, így egyértelműen biztosítható egyrészt a vállalkozói szabadság, az önadózásban megnyilvánuló bizalmi e lv és a közkiadásokhoz való arányos hozzájárulás kötelezettségére vonatkozó törvényi előírás egységes szemlélete is. A következő módosító indítványom, amelyet az ellenzéki képviselők az általános vita során több alkalommal igen erőteljesen támadtak, az, ho gy vagyonnyilatkozati kötelezettség alá kerüljön a 200 ezer forintot meghaladó takarékbetét összege is. A módosító indítványhoz fűzött indokoláson túlmenően az alábbiakban kívánnám egészen röviden indokolni. A költségvetés reális előirányzatai alapján több adókedvezményt nyújtani nem lehet, holott a mostani vita is azt bizonyítja, hogy mindenki az adókedvezmények bővítése mellett száll síkra. Részben a piacgazdálkodásra való átmenet, részben az ország jelenlegi pénzügyi állapota viszont az adókedvezmények s zűkítése miatt emel szót, tehát gyakorlatilag az adókedvezmények szűkítése válik szükségessé. Az adókulcsok mechanikus emelése nem jelent megoldást. – elnézést kérek, én mondtam, hogy ez valamilyen fajta bosszú lesz, hogy én elmondom; én csak azt kérem, la ssan már saját magamat sem hallom, úgyhogy csak csendes unalmat kérnék és nem hangos unalmat a képviselőtársaimtól. Nyilvánvaló, hogy az adóztatás és az ellenőrzés rendjét olyan irányban kell változtatni, hogy megalapozott statisztikai becslések és az APEH elnökének nyilatkozata szerint többmilliárdos nagyságrendű adózás elől elvont jövedelem ismertté, és a költségvetés pozícióit javítandó adóztathatóvá váljék. Látni kell, hogy a meglévő rendszer csak a kötelezettségüket korrekten, legjobb tudásuk szerint t eljesítő adózókra jó, ugyanakkor a törvény alól kibújni szándékozó, esetenként a semmibevevő adózóknál sem a fenyegetettségi szint, sem a konkrétan alkalmazható szankciók nem megfelelőek, nem elégítik ki a fejlett ellenőrzési eszközök iránti igényt sem. Ré gi vita folyik az adóhatóság és a vállalkozók között. Az egyik fél azt állítja, hogy jelentős összegű adók a jogszabályellenes magatartás miatt nem folynak be a költségvetésbe, míg a másik fél, a vállalkozók, a gazdasági élet szereplői szerint a terhek irr eálisan magasak.
