Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1989. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
36 Ha azt mondjuk, hogy a végkielégítés rendszere és a munkanélküli járadék így együtt, ezzel a megfogalmazással tartható, de a költségvetés ezt nem teszi jelen pillanatban lehetővé, akkor talán azon kellene elgondolkodni, hogy a vég kielégítésnél egy munkatörvénykönyvi új szabályozásnál el lehetne azt érni, hogy bizonyos ideig egy adott munkáltatótól eltávozó dolgozó ne kaphasson újabb végkielégítést. Ez egy újabb rendszeri szabályozás, a munkatörvénykönyv vonatkozásában kell erről be szélni. Én azt kérném itt a képviselőtársaimtól, hogy ezt a bekezdést – a (4) bekezdést – szíveskedjenek támogatni, hogy elmaradjon, ugyanis ez olyan terhet jelent, amelyet jelen pillanatban nem biztos, hogy túl sokan el tudnának viselni anélkül, hogy tová bbi megélhetésük ne válna lehetetlenné. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik Boros László képviselő, MSZP. Felszólaló: Boros László (MSZP) BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képvisel őtársaim! Előre szeretném azt bocsátani, hogy ez a törvénymódosító javaslat, ami a tisztelt Ház előtt fekszik, számomra csak felületi kezelésnek tűnik a probléma megoldását illetően, de megítélésem szerint még annak is rossz. A megoldás természetesen a fog lalkoztatás preferálása, a munkahelyteremtés, de ez – azt hiszem – most nem ehhez a témához kapcsolódik, a költségvetési vitában képviselőtársaim erről bőven fognak szólni. Én megvallom, már nem okozott lelki krízist, hogy számos módosító javaslatunk közül mindössze kettőt – a törvénymódosítás szempontjából nem túl jelentőset – támogattak a bizottságok. Itt szeretnék visszautalni két felszólalóra. Az egyik Balás István képviselő úr, aki az alkotmányügyi bizottság nevében szólt, és azt firtatta, hogy a bizot tság ülésén a szociális érzékenységéről úgymond oly híres Szocialista Párt sem a bizottsági tagokkal, sem pedig az előterjesztőkkel nem képviseltette magát. Nos, szeretném ehhez a megjegyzéshez azt hozzáfűzni, hogy megítélésem szerint nem a jelenlét, hanem a módosító javaslat tartalma az, amely a szociális érzékenységről tanúbizonyságot tehet. Zsupos Lajos képviselő úr – a gazdasági bizottság nevében – elmondotta, hogy 75 módosító javaslat közül 16ot támogattak, és mondja, hogy ez minősít. Itt azon kellene gondolkodni, hogy kit vagy mit minősít: a módosító javaslatokate, vagy a bizottságote? Én persze ebbe most nem akarok belemenni. Nos, az én megítélésem szerint nem lehet kétszeresére duzzadt munkanélküliséget járadékfizetési idő és járadékösszeg csökken tésével kezelni. Matematikailag lehet, hogy ez menni fog, szociálisan biztos, hogy nem. Mert gondolte valaki arra, hogy a tavasszal jelentősen megnövekszik azok száma, akik már nem jogosultak ellátásra, munkahelyet nem kapnak, velük mi lesz? Az általános vitában már vázoltam egy koncepciót, amely megoldást adhatna a problémára, ez a háromlépcsős megoldás. Ezt azért is szeretném elmondani, mert egyfelől módosító javaslatunkban benne van, és e mellé szeretnék támogatót szerezni a tisztelt Ház tagjai közül, m ásrészt pedig számomra úgy tűnt a gazdasági bizottság előadójának szavaiból, hogy ezt a koncepciót a bizottság vagy nem érti, vagy nem akarja érteni. Miről is van tulajdonképpen szó? Arról van szó, hogy ez a háromlépcsős rendszer úgy működne, hogy először az első lépcsőben egy munkanélküli biztosítás járulékbefizetési kötelezettséggel, így ebből az ellátási rendszerből kimaradnának a pályakezdők. Ennek a maximális folyósítási időtartama egy év lenne. A forrás a munkáltatók és a munkavállalók, a munkanélküli ség szintjéhez igazított kötelező befizetései – ez a jelenlegi szolidaritási alap – , ennek a kezelője a munkaerőpiaci szervezet lenne.
