Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FRAJNA IMRE (FIDESZ)
311 résztáppénzintézmény és a többi! Ezt terjesztettem be ehhez, de ez részletes vitába való, és ezért nem beszéltem róla, és úgy gondolom, ezáltal egészen más konstrukció jönne létre. Elhangzott, hogy a tbágazati törvényeket a nemzetgazdasági ágazati törvényekkel párhuzamosan ho zza meg a Parlament, még annak idején, amikor az országgyűlési határozatról volt szó. A Parlament ezt is leszavazta! Hát uraim – egyék meg, amit főztek! (Moraj. Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérem képviselő urat, ilyen kijelen tésre ne ragadtassa magát máskor. Következik Frajna Imre képviselő úr a a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Frajna Imre (FIDESZ) FRAJNA IMRE (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bármilyen meglepő, több ponton egyet fogok érteni e beszédemb en Palotás Jánossal – eme ritka események egyike ez a téma. Egyetértek vele abban, hogy egy átmeneti költségvetésben nem új költségvetést vagy annak lényeges elemeit kell lefektetni. Az átmeneti költségvetés mindenütt arra szokott szolgá lni, hogy amíg a költségvetés elkészül, addig a tavalyi elvek szerint lehessen a kifizetéseket teljesíteni. Áll ez az állami költségvetések átmeneti intézkedéseire, és áll ez a társadalombiztosítás költségvetésére is. Ha megfigyeljük a tendenciát, ami a tá rsadalombiztosítás és a költségvetés kapcsolatát érinti, akkor a teljes garanciából tavaly egy részleges és feltételes garanciáig sikerült eljutni; az idei javaslat szerint immáron kizárólag a nyugdíjakra és csak 1% – azaz gyakorlatilag semennyi – garanciá t vállalna a költségvetés. Ha ezt a tendenciát folytatnánk, akkor a jövő évben valószínűleg azt fogja beterjeszteni a Pénzügyminisztérium elénk, hogy a társadalombiztosítás vállaljon garanciát a költségvetés hiányára! (Szórványos derültség.) Úgy gondoljuk, hogy ez igen veszélyes tendencia. Már csak azért is, mert az alkotmány államilag garantált szolgáltatásokat említ. Ide tartozik egyébként a társadalombizosításból többek közt a táppénz is. A táppénz, mármint ez a 25 napos táppénz – mint már a 75/IIes tör vénynél említettem – a számunkra teljesen elfogadhatatlan. Palotás János már meggyőzött arról, amit egyébként nagyon sejtettem, hogy a vállalkozóknak nem tesz jót ez a javaslat. Az pedig igen csak érdekes, hogy a Pénzügyminisztérium egyszer beterjeszti a s zámviteli törvényt, ahol az amortizációs kulcsokat az európai normákhoz való igazítás és a leromlott géppark felújításának igényével indokolja, majd ezek után egy másik törvénynél azt állítja, ott csupán azért adott kedvezményeket, hogy itt megszoríthassa a vállalkozókat. Ezek után talán nem kellene csodálkoznunk, ha esetleg valamilyen adórendszerbeli kedvezményeket adna a személyi jövedelemadóban, majd máshol szintén elvonna a lakosságtól ugyanilyen indokkal, hogy mert máshol már egyszer adtam kedvezményt; igaz, hogy más okból, de hát ha egyszer jobban járt, akkor ezt el kell tőle venni. Úgy gondoljuk mi is, hogy nem lehet ebben a hajszában – pont elég hajszát jelent a költségvetési vita is – eldönteni egy olyan kérdést, hogy valami teljesen új táppénzrends zert vezessünk be az országban január 1jén, mindezt december közepén, vagy pedig emeljünk járulékot, aminek úgyszintén nincsenek meg semmiféle számításokkal alátámasztott hatásai. Szerintünk így első megközelítésre – miután ez egy roppant friss törvény – két hatása igen valószínűen várható mindkét megoldásnak. Az egyik az, hogy a munkanélküliség emelkedik. Egyszerűen azért, mert vagy a betegedő embereket a betegszabadság miatt, vagy pedig az élőmunkaerő költségeinek emelkedése miatt csődbe menő vállalatok miatt el fognak embereket bocsátani. Úgyhogy az, amit a költségvetés meg szeretne spórolni itt a társadalombiztosításon, azt valószínűleg nem fogja tudni, mert ki kell fizetnie munkanélküli segélyként. A másik csak a társadalombiztosítást érinti, úgyhogy k öltségvetési szempontból akár jónak is lehetne tekinteni, de sajnos ez a kis garancia van, úgyhogy ezt föl kell akkor használni, mert ez
