Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - FRAJNA IMRE a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság titkára: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
308 Én inkább azokat az észrevételeket erősíteném meg, amelyek azt mondták, hogy a biztosításnak egyáltalán hogy létjogosultsága legyen, az a kockázatmegosztási szerepe. Itt a biztosító a járulékot elvonja, a kockázatmeg osztást ellenben átengedi az én számomra, tehát saját magamnak. Ez nem jó a biztosítási gyakorlatban, és azt hiszem, hogy valóban nemcsak a kis cégek, hanem valamennyi cég számára elviselhetetlen. Tudniillik a nagy cégek esetében csak arról lenne szó, hogy ne osszuk meg a kockázatot egy biztosítóval, én a saját munkaállományomban a nagy számok törvénye alapján majd megosztom. De ha a nagy cégtől is elvonták ennek a forrását, akkor már teljesen mindegy, hogy kis céget lehetetlenítenek el ezzel a 25 nappal va gy nagy céget. Szeretném elmondani, hogy bár lehet, hogy vettek reprezentatív mintákat, a mi reprezentatív mintánk szerint ez egyébként azt jelenti, hogy mintegy 70%át a táppénzeknek vállalná át a vállalkozói, tehát a gazdasági kör, amelyre ugyan, szintén utalva Balogh Gábor képviselőtársam mondandójára, amely azt mondja, hogy a dolgozó nem jár rosszul, az én dolgozóim biztos, hogy rosszul járnának ebből a megközelítésből. Tudniillik én nem varázslom a jövedelemre fordítható összegeket, hanem az a gazdaság ból termelődik ki. Nos, ha ezt a jövedelmet jövedelemre fordíthatom, akkor arra lesz fordítva, ha ebből járulékot fizetek, amiért ráadásul nem is kapok szolgáltatást, akkor bizony ez a jövedelem növelésének a kárára fog megvalósulni. Ezt szeretném – mondju k – a dolgozói oldalról hozzátenni. Mindenképp szeretném felhívni a figyelmet, hogy a 25 nap – és hogy a 25 nap után még járulékot is kell fizetni, az ebből adódóan nem 25 nap az évből, hanem 37 – 38. Ebbe a 37 – 38 napba viszont má r 90%a esik bele az érintetteknek. Ezért ha ez a törvényjavaslat mégiscsak valamilyen formában életben marad, én azt a módosító indítványt szeretném majd megfogalmazni – bár ilyen rossz anyaghoz nagyon nehéz módosító indítványt is illeszteni – hogy legyen 100. Felejtsük el egymást! Átvállaljuk valamennyi betegségnek a táppénzjogosultságát, de természetesen nem kívánunk társadalombiztosítási járulékot se fizetni. A Szolidaritási Alapba még plusz 10%ot belerakunk, mert ennek mégiscsak jelenleg a forrása, a többitől, ha lehet, mentesítsenek minket. Ha már 90 nálam van, higgyék el, azt a 10%ot már tényleg felvállalom, de ez így lassan elmegy a törvényhozás előtt a komolytalanság kategóriájába. A szakmai színvonalát illetően szeretném azt is elmondani erről a z öt lapról, tehát körülbelül az ötlapos megoldásról, hogy azért olyan apróságokról feledkezik el, hogy a szabadságnál bizony rendezve van, hogy én év elején nem adok ki valakinek egy hónap szabadságot. És nem vagyok köteles kiadni az év elején, mondjuk ja nuárban az éves rendes szabadságát, de a jogszabály azt mondja, hogy egy év kapcsán kellene 25 napot állnom, tehát egy év átlagára vetítve kell 25 nap betegszabadságot finanszíroznom, míg egy másik pontjában azt mondja, hogy mindaddig viszont nem kap a tár sadalombiztosítástól szolgáltatást az érintett, amíg ezt a 25 napot ki nem töltötte. Egyetlen esetben rendezte így a TB, a biztosított oldaláról a szolgáltatást, ha valaki december 6án betegszik meg, és onnan lesz 25 napot beteg. Pedig ebben az egy esetbe n van lefedve, hogy ki fizet. Mert január 1je és 25e között engem még csak az első nap terhel, és a társadalombiztosítás meg még azért nem fizet, mert a 25 nap nincs kitöltve. Az ehhez, a most tárgyalt törvényjavaslatban szereplő 2,5 százalékponthoz tart ozik, hogy az egészségügyi tárca és a társadalombiztosítás különböző fórumokon azt mondta, hogy ennek a kihatása, volt szám, ahol 1,5%, majd én az Érdekegyeztető Tanácson a miniszter úrtól, ha a memóriám nem csal, 2%ot hallottam azon a kétnapos rendkívüli ülésen, itt a beterjesztésben 2,5% szerepel, talán az elfogadáskor valami 7 és felet fogunk nyomdahibából elfogadni. Tehát itt is jó lenne tudni, hogy ennek a valóságban melyik a hatása. Egyébként a két és fél a valósághoz közelebb áll, mert messze alul v an becsülve azért, hogy vállaljuk fel ezt a társadalombiztosítási szolgáltatást, a ránk jutott terhet. Szintén ehhez a javaslathoz kapcsolódik, hiszen szerepel a módosító indítványom indoklásában, hogy nem igaz, hogy fedezetlen a társadalombiztosítás jelen legi szolgáltatási kötelezettsége és forrásoldaláról. Nem igaz, mert a költségvetés – ezt Csehák Judit képviselőtársam elmondta –
