Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A betegszabadságról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
301 nem tudom, hogy a katonáknál, rendőrségnél és egyéb fegyveres testületeknél kifizetett bérjellegű juttatás után valóban miért nem kell fizetni 43%os járulékot, hacsak azért nem, mert ez is a költségvetésnek kerülne pénzbe, ezt meg kéne, hogy fizesse a társadalombiztosításnak. Nem iga z az sem, hogy 75%ot fog legalább jelenteni a betegszabadság címén kifizetett bér, hiszen ebből a 75%ból le fogják vonni a szolidaritási hozzájárulást és egyéb más, bért terhelő levonásokat. A szakértők elismerik, hogy 65%a lenne a kifizetett bérnek, te tejében a számítási alapja sem lenne – ennek a betegszabadság idejére kifizetett bérjellegű juttatásnak – ugyanaz, mint a táppénz esetében. Nagyon érdekes az is, hogy az egyéni vállalkozókat nem terhelné ez a rendszer. Ott tehát más lenne a táppénz és a be tegszabadság rendszere, mint egyéb munkavállalóknál. Nem tudom belátni, hogy miért kell bevezetni két különböző betegszabadságot, két különböző táppénzrendszert akkor, amikor a jelenlegi is meglehetősen bonyolult. Nem látom azt sem, hogy tulajdonképpen az eljárási szabályok hogyan és miként fognak megfogalmazódni. Megint abba a helyzetbe kerültünk, mint számos más alkalommal, hogy végrehajtási utasítást nem látunk, semmiféle garanciáját nem látjuk annak, hogy a csődbe ment vállalatok hogyan és miként fogjá k kifizetni a megbetegedett dolgozók részére a táppénzt, a táppénz mögött ugyanis nincs állami garancia, miközben az Alkotmány – és most utalnék az alkotmányosságra – úgy fogalmaz, hogy Magyarországon a beteg munkavállalónak keresetpótló kiegészítés jár be tegsége idejére. Ez a rendszer pedig nem biztosítja részére sem a munkabért, sem pedig a keresetpótló kiegészítést, a bérjellegű juttatást. Szeretném tehát elmondani, hogy nem értünk egyet ezzel az eljárással, ezzel a megoldással és a sürgetettségre való u talással sem. Az előterjesztő nem teljesíti az Országgyűlés határozatát. Az Országgyűlés határozata ugyanis éppen a felsorolt, jól belátható veszélyek és jól megfogalmazható aggodalmak miatt, azt fogadta el – önök megszavazták – , hogy vizsgálja meg a Kormá ny a jövő esztendőben a bevezetés feltételeit. Nem arra adott felhatalmazást, hogy januártól vezesse be. Azt pedig el kell mondanom, hogy semmiféle vizsgálat nem történt ezen a területen – nem is történhetett, mert néhány reprezentatív vizsgálaton kívül ne m állnak rendelkezésre adatok. Nem bizonyítja semmi, hogy a jelenleg kifizetett betegállomány 52%a lenne a 25 napos betegszabadságra eső rész; senkinek fogalma nincs arról, hogy ez mit jelent egy olyan vállalat esetében, ahol nőket foglalkoztatnak, ahol g yakori a megbetegedései arány; senki nem tudja megmondani, hogy ez mennyivel terheli kevésbé a közalkalmazottakat vagy az egészségügyet, vagy az egyéni szabadfoglalkozásúakat, mint például a bányavállalatok vagy az egészen magas táppénzes arányt mutató koh ászati és egyéb üzemek dolgozóit, és a dolgozókat egyáltalán. Nem igaz az, hogy a megbetegedett ember, a megváltozott munkaképességű nem kerül veszélybe – hiszen ezeket az embereket a jövőben fel sem fogják venni, ha csak úgy nem, hogy megjelenik majd a hi rdetés februárban: olyan munkavállalót keresek, aki januárban már egy másik vállalatnál kitöltötte a 25 napos betegszabadságát. Mert ezek a munkavállalók lesznek az év hátralévő részében a legkeresettebbek, hiszen ezeknek a részére a munkáltatónak nem kell majd betegszabadságot fizetni – az továbbra is a társadalombiztosítás feladata marad. Azt ajánlom tehát képviselőtársaimnak, hogy ne fogadják el ezt az előterjesztést, ne fogadják el az érveket, az arra vonatkozó érveket, hogy év végéig döntenünk kell, me rt ez így nem helytálló. Azt szeretném bejelenteni, hogy természetesen a bizottsági módosító indítványokat támogatni fogjuk, de törekedni fogunk arra, hogy tisztességes, megalapozott és végrehajtható törvényt hozzon a Parlament. Egyébként a 25 napos betegs zabadság nem lenne végrehajtható, nem szolgálná az eredeti célt, és semmiképpen nem szolgálná a társadalombiztosítás és a beteg ember érdekét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
