Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1989. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SÁPI JÓZSEF, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
30 További vita volt a munkanélküli segély felső határa fölött. Közismert, hogy a törvényben két hónapot sz abnak meg a munkanélküli segély felső határaként. Volt módosító javaslat, ami ennél többre kívánta kiterjeszteni, három, illetve négy hónapra a munkanélküli segély felső határát. A bizottság itt is – a beterjesztett módosító indítványokkal ellentétben – a törvényjavaslatot támogatta. Elfogadta a bizottság a közhasznú munka intézményét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a következőkben a munkanélküli segélyen lévők bizonyos mértékű közhasznú munkára kötelezettek. Végezetül jelentős vita alakult ki a munkan élküli segély felfüggesztésének időpontjáról, vagyis hogy mikor kell bejelenteni a munkanélküli segélyen lévőnek azt, hogy munkát kíván vállalni. A módosító javaslat szerint – mely úgy emlékszem, Mádi úr módosító javaslata volt – a munkavállaló a munka meg kezdése előtti napon legkésőbb jelezze, hogy munkát kíván vállalni. És ez találkozott az előterjesztő elképzelésével is, hiszen gyakorlatilag itt olyan probléma van, hogy amikor későbbi időpontban jelzik ezt a munkafelvételt, ha heteken keresztül dolgozik az illető, akkor is azt vallja a megjelenő ellenőrnek, hogy most vette fel a munkát, ezen az első napon. Így mód volna arra, ha megszavazzuk ezt a módosító indítványt, hogy kizárjuk ezt a lehetőséget, és ne lehessen visszaélni a törvénnyel. Végezetül: a bi zottság a törvényjavaslatot a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Sápi József, a költségvetési bizottság előadója. Felszólaló: Sápi József, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság e lőadója SÁPI JÓZSEF, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság egy kicsit szigorúbb volt, mint – ahogy az előttem szóló képviselőtársam véleményéből kitűnt – a gazdasági bizottság, hisz en csupán hét módosító javaslatot támogat. Az elutasított indítványok egy csoportja lényegében azt tartalmazza, hogy a jelenlegi törvény, közismert nevén a foglalkoztatási törvény ne változzon. Például maradjon a munkanélküli járadék felső határa a minimál is bér háromszorosa, maradjon a járadékfizetés futamideje a jelenlegi törvény szerinti maximális két év. Pedig a törvényjavaslat általános vitája során kitűnt az, hogy a törvény módosítására többek között éppen ezeken a helyeken van szükség. Bizonyította e zt a gyakorlat, és indokolja a járadékfolyósítás biztosításának szükségessége. Nem kapta meg a többségi szavazatot a Kósáné dr. Kovács Magda és Boros László képviselőtársam által beadott indítvány sem. Ennek lényege, hogy a járadék folyósításának ideje red ukálódjon egy évre, ám ha a munkanélküli ebből az ellátási rendszerből kiesik, a munkanélküliek segélyezési rendszere biztosítsa az ellátásukat. Az indítványukkal elviekben egyetértünk. Kifogás csupán az, hogy ebben a rendszerben nem vagy nehezen kezelhető . Ez a segélyezési forma az egyéb szociális ellátást szabályozó szociális törvény keretében képzelhető el, amelynek tervezete ismeri is a létfenntartási támogatást. Azoknak a támogatását, akik többnyire rájuk róható ok nélkül képtelenek munkajövedelemhez j utni. Remélhetően e törvényt hamarosan tárgyalhatja és elfogadhatja a Parlament. Vita folyt azon indítvány fölött is, mely javasolja, hogy a munkaadótól járó végkielégítés ne tolja ki a munkanélküli járadék folyósításának kezdetét. Végül csupán egy szavaza tot kapott ez a módosító indítvány. A bizottság viszont elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak azon indítványokat, amelyek bizonyos joghézagok kiküszöbölését célozzák. A jelenlegi szabályozás alapján ugyanis az, aki a maximális négy évi jogszerző idővel ren delkezik a munkanélküli járadék folyósításához, a maximális folyósítási időtartam elteltével a maradék két év jogszerző idő alapján ismét jogosult munkanélküli járadékra, így tehát kétszeresen beszámításra kerül nála egy bizonyos jogszerző időszak. Lényegé ben ezt Mádi
